Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 3. szám - Észrevételek a kényszerlikvidációs rendelethez

101 feltételével elfogadott egyesség jóváhagyása, s ugyanez áll, ha az eljárást valamely akár kényszerítő, akár fakultatív ok miatt a bíró megszüntetendőnek találja. Szankció nélküli kívánsága a Kfszr.-nek, hogy a bíró a tárgyalást legfeljebb nyolcadnapra tűzze ki, lehetőleg nyomban határozzon és ha bizonyítást kell felvenni vagy hivatalból valamely adatot beszerezni, az uj határnapot legfeljebb nyolcadnapra tűzze ki, úgyszintén, hogy előterjesztés esetében a törvényszék tanácsa 8 napon belül határozzon. Sem e tárgyalás, sem a Kfszr. 3. §. ut. bek. értelmében kitűzött tárgyalás elhalasztásának nincs helye; a R. 62. §-a a kötelező magánegyességi eljárás alapján kitűzött tárgyalásra nem nyer alkalmazást, s az értékesítés kérdésében a bíró előtt folyó eljárásban sem. Ha a bíró az értékesítés feltételével elfogadott egyességet jóváhagyja, egyúttal az értékesítést is elrendeli, egyben megjelöli „a hitelezők javaslatához vagy a (kik között?) létrejött megállapodáshoz képest" (Kfszr. 5. §. 1. bek.), hogy az értékesítést ki foganatosítsa: az OHE-e vagy annak díjtalan ellenőrzése mellett más-e és kicsoda (Kfszr. 5. §. 1. bek.). Ha ellenben a bíró a jóváhagyást megtagadja, a Kfszr. a hitelezőknek egy további alkalmat ad arra, hogy most már szavazzanak afelől, vájjon az egyességet az értékesítés feltétele nélkül nem fogadják-e el. Minthogy ugyanis a bíró a hitelezői határozatot főként abból a szempontból bírálja felül, vájjon az adóson nem-e esik sérelem azzal, hogy az egyességet csak az értékesítés feltétele mellett fogadják el (v. ö. Kfszr. 3. §. 2. bek. és alább alatt) a jóváhagyás megtagadásának oka rendszerint az lesz, hogy a bíró az értékesítés feltétele nélkül is biztosítottnak látja az egyesség teljesítését. Mivel azonban ő egyoldalúkig nem módosíthatja az egyességet (1. fent) a hitelezőknek választaniok kell az ajánlat feltétlen elfogadása vagy az eljárás megszüntetése és a csődnyitás között. Az evégből megejtendő szavazásnál ismét a R. 75. §-ában meghatározott többség kívántatik meg. A megkívánt alakszerűség tehát csak annyi, amenynyi minden beadványhoz szükséges (Pp. 137., 134. §-ok, 1Ó0. §. 2. bek.). A kérelmet — elég nehézkesen — a kérelem mellett leszavazott hitelezőknek kell előterjeszteni. Ha tehát ügyvéd képviseli, a meghatalmazást valamennyinek alá kell írni; ellenesetben a kérvényt kell valamennyinek aláírni és két-két tanúval aláírásukat előttemeztetni. A kérelemhez lehetőleg (vagyis amennyiben az adósnak