Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 3. szám - Észrevételek a kényszerlikvidációs rendelethez

96 aránylagosan felosztassák. Ezzel akarja — és remélhetőleg fogja — a Kfsz. elejét venni annak, hogy rosszhiszemű adósok a csőd megkésésével való fenyegetéssel kényszerítik a hitelezőket oly egyezség elfogadására, amelyet különben visszautasítanának. Az értékesítés és felosztás a Kfszr. szerint behövetkezhetik: 1. annak folytán, hogy az adós ilyértelmű egyességi ajánlatot tesz („értékesítésre is kiterjedő egyezség", Kfszr. 1. §.); 2. annak folytán, hogy a hitelezők kvalifikált többsége az adós kvótális ajánlatát csak arra az esetre fogadja el, ha vagyonát értékesítés végett rendelkezésükre bocsátja („értékesítés feltételével elfogadott egyezség", Kfszr. 3. §.); 3. annak folytán, hogy a kvótális alapon létrejött egyezséget az adós nem teljesíti, vagy az egyezség megkötése után egyéb oly tények állapíthatók meg, amelyek nagymértékben valószínűvé teszik, hogy az adós teljesíteni nem fog („értékesítés elrendelése egyezség után", Kfszr. 64. §.), és végül, mint a 3. pont egy külön kiemelt esete, 4. annak folytán, hogy az adós ellen még az eljárás befejezése előtt végrehajtást kértek s a hitelezők kvalifikált többsége az értékesítés elrendelését kéri (11. §.). Látnivaló, hogy csak a fenti 1. pont alatti alternatíva előfeltételei esnek egybe a 6340/1927. M. E. sz. rend. előfeltételeivel. Az elmondottakból kitűnik, hogy a Kfszr. hatálya alá eső adós egyezségi ajánlata, illetőleg a részéről a Ke.-eljárás megindítása iránt előterjesztett kérelem ezentúl egyúttal ahhoz való hallgatólagos hozzájárulását is jelenti, hogy vagyonát adott esetben a Ke.-eljárás keretében értékesítik és felosztják. Eddig a kereskedő adós azzal a tudattal terjesztett elő Ke.-kérelmet, hogy ha az egyezséget létrehozni nem sikerül, vagy a bíróság a jóváhagyást megtagadja, vagy az eljárást megszünteti, ellene hivatalból csődöt nyitnak (R. 88: §.), Ez ezután is megmarad, de hozzájárul mint további fenyegetés az, hogyha a fent röviden jelzett esetek valamelyike beáll, vagyonát még a Ke.-eljárás keretében értékesítik és felosztják. Ez a mai joghelyzet szerint annyiban enyhébb fenyegetés a csődnél, hogy az ezzel járó becsületbeli^ és büntetőjogi jogkövetkezmények egyrésze a Ke.értékesítés során nem áll be, de annyiban szigorúbb, hogy az egyezség immár megszűnt az adós üzlete folytatásának lehetővé tételét mint célt szolgálni (v. ö. \l. Bevezetése), mert az értékesítés és felosztás folytán az adós üzlete megszűnik, feloszlik s csak az marad hátra számára, hogy vagyon nélkül, hitel nélkül megkísérelheti uj exisztencia megalapítását.