Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1931 / 1. szám - A férj holtnak nyilvánítása után tiz hó leteltével született gyermek törvényessége, vagy törvénytelensége 1. [r.]
13 gam házasság jelenlegi rendszere mellett ragaszkodnunk kell a H. T. 74. §-ban foglalt szabályozás összes következményeihez: előnyeihez és hátrányaihoz egyaránt. Megbontatlanul védelmezendő ez a rendszer mindaddig, amíg a fejlődés, az élet sokféleségéhez képest, a méltányosságot szélesebb alapon védő formulát kitermeli. A holtnak nyilvánítás után kötött házasság meg- ' támadhatósága szempontjából még csak arra mutatok rá, hogy az „egyéb semmiségi okokon" kívül a H. T. §. f) pontja értelmében megtámadható az új házasság, ha a holtnak nyilvánított az új házasság megkötése után jelentkezik, és ha az új házastársak a házasság megkötésekor nem tudták, hogy a holtnak nyilvánított életben van. Ez a megtámadás a H. T. 56. §. értelmében csak az új házasságban levőket illeti, — ellenben a holtnak nyilvánítottat nem. A H. T. 61. %.a) pontja pedig az előző házasság megtámadását kizárja, ha a házasság a H. T. 74. §. értelmében megszűnt, A házasság jogi fennállása alatt született gyermekek személyi állapota a házasság fennállására vonatkozó szabatos törvényi rendelkezések szemlélete mellett anynyira világos, hogy elvi alapon a holtnak nyilvánítás után született gyermek törvényességének vélelme kétségbe nem vonható. A holtnaknyilvánítás után való születés törvényességének vélelmét, a lehetetlenség fogalmával kapcsolatban, megzavarja a nemzés ténye. u) 12 A kifejtettek után — úgy vélem — teljesen tisztán áll a Kúria indokolásában a „házasság megszűnésének" kérdése és a „holtnak nyilvánítás" bizony ere jénék kérdése. A Kúria tisztán látja, hogy a H. T. 74. rend szerb eliisége ós szóhangzata mellett a holtnak nyilvánítás után 10 hó elteltével született gyermek nemzése a család erkölccsi világában „légköri zavart" idézett elő, azonban másként bírálja el ezt a tényt, ha a) törvénytelenítésre irányuló pert, b) tartásra irányuló pert, c) örökösödési igényt érvényesítő pert bírál el s e ikülönféleségekhez szabja — igen helyesen — az indokolást. Ez a kúriai határozatok rendszeres osztályozásánál egészen világosan kiderül. Utalok a házassági életközösség fennállása alat született, de nem a férj által nemzett gyermek tartása iránt indított perekben keletkezett ítéletek indokolására is, ami a most tárgyalt kérdésünknek az ellentéte. Éppen ezért meglepő dr. Szladitsnak — aki a Kúria magánjogi gyakorlatát állandóan jegyzetezéssel kiséri és magánjogunknak profeiasoráasan alapos ismerője — az a kijelentése:
