Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A férj holtnak nyilvánítása után tiz hó leteltével született gyermek törvényessége, vagy törvénytelensége 1. [r.]

14 A nemzés ténye azonban a m. kir. Kúria gyakorlatában következetesen akként nyer eldöntést,^ hogy „a házasság jogi fennállása alatt a nemzés tényére. gyermektartás iránti pert fektetni nem lehet". A H. T. 74. §-a értelmében a házasság jogilag — az új házasságkötésig — fennáll, tehát a nemzés ténye alapján a holtnaknyilvánítás után született gyermek tartása^ céljából, a jogrendszer felforgatása nélkül, jogot biztosítani nem lehet. Már pedig az a felfogás, amely a holtnaknyilvánítás után született gyermek tartását a nemzővel szemben megítélhetőnek tartja, lényegében a házasság jogi fennállását is tagadásba veszi és a tényleges helyzet által engedi magát "irányittatni, amidőn a gyermek, vagy az anya által érvényesített tartást a házasságon kívül ^született gyermek tartásának mintájára megítélendőnek tartja. Ezzel szemben a polgári társadalom családi intézménye, amint ezt a fenti fejtegetésekkel igazolni törej kedtem, szigorúan elválasztandó és féltékenyen óvandó a méltányosságból jogvédelemben részesített házasságon kívüli, erkölcsellenes és minden tekinteben kóros állapottal szemben. (Folytatjuk) „Ez az okfejtés súlyos fogalomzavarban szenved és a holtnak nyilvánítás jelentőségét félre ismeri. Az ítélet két egészen különböző kérdést kever össze. Az egyik: hogy holtnak nyilvánítás esetében mikor szűnik meg a házasság, ha kiderül, hogy a holtnak nyilvánított életben van. A másik: mi a holtnak-nyilvánító ítélet bizonyító ereje az eltűnt halálára vonatkozólag?" Szíves engedelmével kérdem: hol hozta a Kúria a holtnak-nyilvánított életben létét a házasság megszűnésével kapcsolatban? A Kúria ilyet nem tett! A holtnak nyilvánítás esetében a házasság megszűnését csak az újabb házasságkötéssel hozta kapocsolatban! S ez a H. T. 74. §. szerint az egyedül helyes álláspont. A másik: a Kúria a holtnak nyilvánító ítéletnek az eltűnt halálára vonatkozó bizonyító erejével tisztában van. A Kúria részéről fogalomzavar nincs. A nem éppen szerencsés fogalmazású kritika nem veszd észre, hogy: a háziasságban Levő nő szülése esetén a gyermek státus állapotát a házasság fennállásából kiindulva kell elbírálni és nem a holtnaknyilvánítás vélelméből. A Kúria ezt világosan látja és a család erkölcsi állapotát a törvényes születés védelmével óvja! A törvénytelen születések szaporodását a bíróság nem véli istápolandónak! Itt erkölcsi nézőpontok is belejátszanak a vitás jogkérdésbe.