Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1931 / 2. szám - A törvénykezés egyeszerűsítéséről szóló törvény rendelkezéseinekaz eddigi gyakorlatban mutatkozó nehézségei és sérelme
16 egyesület alapszabályaira alapítja, nyilvánvaló tehát, hogy a felperes jogviszonyának elbírálásánál a hivatkozott és kormányhatóságilag is jóváhagyott alapszabály rendelkezései az irányadók. Nem vitás, hogy felperesnek az alperes egyesületbe belépésekor érvényben volt régebbi, valamint a jelenleg hatályban levő, módosított, de kormányhatóságilag jóváhagyott, az egyesület minden tagjára kötelező alperesi alapszabályok rendelkezése szerint, „a tagsági viszonyból származható minden vitás esetben válaszott bíróság ítél." Az alapszabályoknak ily értelmű kikötése törvényszerűen megengedett. Az a kérdés pedig, hogy az alapszabálynak választott bírósági hatáskör kikötésén kívüli egyéb rendelkezése a jóerkölcsbe ütközőnek, illetőleg érvényesnek tekinthető-e? — a hatáskör elbírálásának keretébe nem tartozik. Nem sértett tehát jogszabályt a fellebbezési bíróság e tekinfellebbezési bíróság az alkalmas okirat kiadására való kötelezés mellőzésével az ismertetett döntést hozta, a kereseti kérelem keretén való túlterjeszkedést megállapíthatóvá nem teszi. E döntés ugyanis a keresetben kért zálogjog törlése iránti kérelemnek a kérelem határai közt jogszabálysértés nélkül ad helyet, mert okirat kiállítására az I. r. alperes végrehajtás terhével nem kötelezhető, a jogerős ítélet pedig a jelzálogos hitelezőnek a törlésre alkalmas nyilatkozatát a telekkönyvi rendtartás 84. §. C. pontja értelmében teljesen pótolja. (1930. okt. 1. — P. V. 7120,1928.) 27. Pp. 451. §. — Ügyvédi irodai alkalmazott mulasztására alapított igazolási kérelem. — Az irodai alkalmazottak mulasztásáért az ügyvéd felelős. — A fél képviselője önhibájából mulasztott, ha a felülvizsgálati határidő alatt egészségének helyreállítása végett vidéken tartózkodott és csak visszaérkezése után tudta meg, hogy az irodája a felülvizsgálati kérelem beadására kitűzött határidőt elmulasztotta és így a kérelmet törvényes időben nem nyújtotta be. (K. 1930. jún. 25. — P. I. 427 1930.) 28. Pp. 784. § 7. p., Ke. 78. és 93. §. — Választott bíróság ítélete kényszere^vezségi eljárás esetében. — A csődönkívüli kényszeregyességi eljárás megindítása után az egyesség létrejötte esetére csak a követelés megállapítása kérhető és ítélhető meg és ehhez képest a választott bíróságnak a követelés valódiságának megállapításán túlterjeszkedő marasztaló rendelkezései a törvény szerint meg nem engedett cselekményre kötelezést tartalmaznak. K. Nem vitás az a tényállás, hogy a peresfelek a felperes üzletének szanálása iránt megállapodásra léptek és erről az 1927. évi augusztus hó 17-én kelt ./. jelű okiratot állították ki, ahhoz képest a megállapodásukból keletkező vitáik tekintetében választott cső-