Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - A törvénykezés egyeszerűsítéséről szóló törvény rendelkezéseinekaz eddigi gyakorlatban mutatkozó nehézségei és sérelme

17 dönkívüli kényszeregyességi eljárást megindította, alperes követalését 5219 P 27 f-ben jelentette be, amiből a felperes csak 568 P 80 fillért ismert el; ekkor a peresfelek a csatolt iratok közt levő jegyzőkönyv szerint keresetét előterjesztette és a választott bíróság ítéletet hozott; ezt követő időben nyilvánította a bíróság befejezetté az egyességi eljárást, annakfolyán, bogy az 50 százalékos hányad elfogadásával lérejött egyességet jóváhagyó végzés jogerőre emelkedett. A felperes által a maga egészében megtámadott ítéletében a választott bíróság a követelésnek 2340 pengőben valódinak megállapításán túlterjeszkedőn felperest a csődönkívüli kényszeregyesség létrejötte esetére tekintet nélkül, a valódinak megállapíitott követelés teljes összegének megfizetésére, e köveelésnek biztosítására valamely sátoraljaújhelyi takarékpénztár által való leszámítolásrt alkalmas fedezeti váltók kiszolgáltatására, alperesnek a Zemplénvármegyei Kereskedelmi Termény- és Iparbanknál felperesért vállalt szavatossága alól mentesítésére és alperes dr. Isépy Tihamér nevű ügyvédjének a felperes ellen indított ügyekben felmerült, bíróilag megállapítandó költsége felerészének megtérítésére kötelezte. Az 1410/1926. M. E. számú rendelet 93. §-a harmadik bekezdésének ama rendelkezéséből, amely szerint, ha a hitelező a kifogásolt követelés megállapítása végett a Pp. 130. §-a alapján pert tesz folyamatba, a keresetet az idézett szakasz felétele nélkül is megindíthatja, következik, hogy a csődönkívüli kényszeregyességi eljárás megindítása után az egyesség létrejötte esetére csak a követelés megállapítása kérhető és ítélhető meg és ehhez képest a választott bíróságnak a követelés valódiságának megállapításán túlterjeszkedő marasztaló rendelkezései az 58. §-ban és a 61. §. 1. pontjában foglaltakra tekintettel is, a 78. §-ban megjelölt külön előnyök megítélése alá esik, amelyekre vonatkozó esetlegess megegyezés a most érintett jogszabály értelmében való semmisége folytán, a választott ítéletének a rendelkezései a örvény szerin meg neim engedett cselekményre kötelezést tartalmaznak. Ehhez képest jogos felperesnek az a kereseti és felülvizsgálati kérelme, hogy a választott bíróság ítélete eme rendelkezései a Pp. 784. §-ának 7. pontja alapján érvénytelennek mondassanak ki. Ezzel szemben téves az a kiinduló pont, hogy a felperes a válaszott bíróság ítéletének érvénytelenítéséről lemondott — a felperes szerint ugyan kényszer hatása alatt, — mert a törvény szerint meg nem engedett cselekményről kötelező határozat megtámadásáról való lemondásnak éppúgy nincs joghatálya, mint ahogy a semmis szerződést sem erősíthetik meg a felek a semmisség okának megszűnte előtt. Arról sem lehet szó, hogy a ./. alatti okirat szerint az alperest a felperes áruraktárára zálogjog illette meg és ezért követelése 100 százalékos kielégítésére tarthatna igényt, amennyiben még ha az alperes a kérdéses ingókra a zálogjogot érvényesen megszerezte