Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - Biztosítási díj mint dologi teher

86 biztosított köteles lesz az eredeti szerződés időbeli terjedelmében díjfizetési kötelezettségének eleget tenni. Ez még nem dologi teher, csak annak a félnek szerződésszerinti kötelezettsége, aki más helyett eigy kétoldalú szerződésbe szerződő félnek belépett. Ha azonban a tulajdonos változik, az uj tulajdonos pedig nem akarja a biztositási szerződést átvenni és a változást nem jelenti be a biztosítóinak, akkor a legtöbb érvényben lévő kötvényfeltétel szerint a biztosítás automatice megszűnik, de minden esetben meg kell szűnnie azért, mert: a biztosító az erre irányuló bejelentés hiányában a biztosítási szerződést függelékileg az uj tulajdonosra ki nem terjesztheti. A biztosító intézet tudomása, nézetem szerint, legyen az akár a régi tulajdonos bejelentésének, akár más oknak következménye, nem pótolja a kötelezett fél — tehát az uj tulajdonos — bejelentését s ezért az ilyen esetben az uj tulajdonos a neki megküldött függeléket jogosan utasíthatja vissza.. Ma tehát még korai aiz olyan ellenség ellen mozgósítani, amelyik nem létezik, azonban ezzel kapcsolatban magamévá, kell tennem dr. Fonyónak azt a megállapítását, hogy az 1927. évi X. t.-c. pongyolaságának ujabb eklatáns bizonyifiékát látjuk abban, hogy ennek a kérdésnek a lehetősége egyáltalában felmerülhetett. Mert mi lesz akkor, ha aiz összes magyarországi biztosítók megváltoztatják általános kötvényfeltételeiket és kimondanák, hogy a biztositás tulajdonosváltozás esetében minden további bejelentés nélkül is továbbra érvényben marad? Akkor azután az 1927. X. t.-cikkcl megfoltozott K. T. törvényes rendelkezéseinél fogva tényleg dologi teherként lehetnie a biztosítási dijakat az ingatlanok mindenkori tulajdonosával szemben megítélni anélkül, hogy ezeknek meg volna a K. T. 485. §. 5. pontjában biztosított azon joga, hogy a díj egyszerű nemfizetésével a biztositási szerződést a maguk részéről megszüntetve, még tartamengedményt se kelljen utánnzetniök, mert ezt csak az ajánlat eredeti aláírójától, vagyis attól követelhette a biztosító, aki a tartamengedményt tényleg élvezte. Itt volna, az ideje, hogy a régen ígért uj biztosítási codex végre megjelenjen, mert amióta az 1927. X. t.-c. szentesittetett, napról-napra ujabb hibáit és bajait tapasztaljuk. Elvégre is nem lehet az „II y a des juges a Berlin" álláspontra helyezkedve, mindent a joggyakorlatra bízni, még azt is, hogy elrontott tételes tömény mellett, jogot és igazságot szolgáltasson. dr. do.berdói Breit Zoltán.