Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - Ingatlantulajdonközösség megszüntetése árverés útján

80 lezök birtokukba veszik, kezelik, érvényesen elidegenit­hetik s a jövedelmet vagy vételárat aránylagos kielégí­tésükre tordítják." (Véceey: A római jog inlstit. 260.) A modern jog a cessio bonorumot továbbfejlesztette: a francia-belga jogrendszer abandon des biens jogintézmé­nyében látjuk viszont fejlettebb alakban, .V javak át­engedésével az adós szabadul tartozásai alól. Szerintünk ez a fejlődés helyes iránya. A hitelezőnek a mi jogunk szerint ugyan nincs az adós vagyonán zálogjoguk, mert a 6340/1927. N. E. 4. " §-a — kikötés ^ esetén csak értékesítési jogot ad az adós vagyonához tartozó dolgokra és jogokra, — mégis megilleti őket a zálogjog leglényegesebb alkotó része: a jus distrahendi. A bírói zálogjog nem is mindig feltétele a végrehajtási uton tör­ténő értékesítésnek; igy a kereskedelmi- s váltó- kézi zálogoknál szintén nincsen birói zálogjog, mégis elren­deltetik a végrehajtási árverés. (V. t. 115. §.) Sőt ez utóbbiaknál az árverés kérelmezése sok analógiát mutat a k. e. likvidáció elrendelésével. (68.300/1914. I. M. 36, §.) Az értékesítési jog végrehajtása jellegéből többrend­beli következtetést vonhatunk. Mindenek előtt azonban különbséget kell tennünk a k. e. által érintett és nem érin­teti követelések között. Ha. az előbbi behajtás céljából kér­nek végrehajtást, akkor az egyezségben foglalt értékesí­tési jog, mint a végrehajtásiunk egy speciális neme, törvé­nyes akadálya a közönséges kielégítési végrehajtás elrendelésének. Ha tehát: a bíró az egyezségben az értékesítési jog kikötését látja, a végrehajtás •elrendelése előtt tartozik az O. H. E.-t felhívni: kíván-e élni a kikötött joggal ? Amíg az (). H. E. e jogról Le nem mon­dott, a végrehajtás, illetve a csőd el nem rendelhető- Az emiitett birói megkeresés a végrehajtatóra egyáltalán nem lehet: sérelmes, mert vagy hozzájárult az egyezség­hez, akkor áll vele szemben a tétel: „volenti non fit in­juria", vagy pedig majorizálták, akkor a k. e. 92. §-a ér­telmében öt is obiigálja az értékesítési eljárás kikötése. Egyébként mindjárt az első végrehajtási kérelemmel színvallásra lehet az O. H. E.-t kényszeríteni, a hitelezők önállóságának kérdése tehát csak rövid ideig marad füg­gőben. Ugyanez áll a csődnyitási kérelmekre is, miután a csőd nem más, mint az adós vagyonára vezetett generális végrehajtás. A k. e. értékesítés ugyanazt a gazdasági és jogi célt: szolgálja, mint a csődeljárás, — kivéve termé­szetesen a. csődmegtáinadá.si perek lehetőségét. Az ezek révén visszaszerzett vagyon azonban gazdaságilag rend­szerint igen problematikus értékű.

Next

/
Oldalképek
Tartalom