Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - Ingatlantulajdonközösség megszüntetése árverés útján

81 Nézetünk szerint tehát nincs semmi szükség arra, hogy az egyes hitelezőt megillető végrehajtási jog meg­nyílta és gyakorlása, közzé, mesterséges és jogi alappal »em biró hatvaai napos határidőket iktassunk be. (Lásd dr. György id. tanulmányát 388. old.) A nehézségek azonban akkor kezdődnek, amikor oly követelés alapján kérnek végrehajtási, melyet a k. e. nem éi int(54. §.), vagy amelyek az egyezségi eljárás befejezése után keletkeztek és előbb jártak le, mintsem az adós az egyezségben vállalt kötelezettségeit teljesítette volna. Ezekre a hitelezőkre természetesen az értékesítési jog ki­kötése joghatállyal nem bír, másszóval sem a végre­hajtási, sem a esődnyitási kérelemnek nem lehet aka­dálya, a jus distrahendi. Abbain az esetben azonban, ha az (). H. E. nyilatko­zatában már vállalta az értékesítést, pláne, ha azt foga­natosította is, vagyis, ha a cessio bonorum jogilag, il­letve tényleg véribement, — az ilyen hitelező is elutasí­tandó kérelmével, i let ve az elrendelés csak azokra a ne­tán i vagyontárgyakra szorítkozzék, amelyekre a cessio bonorum nem ment végbe. Ezt az áláspontot ugy jogi, mint gazdasági szempon­tok támogatják. A cessio bonorummal u. i. az 0. H. E. az általa képviselt hitelezők javára tulajdonjogot szer­zett, az adósnak tehát nincs vagyona, amire végrehaj­tás vezethető, illetve esőid nyitható volna. Gazdaságilag pedig semmi értelme nem lenne annak, hogy az 0. H. E. kiadja a vagyont, a esőd lefolytatása, tehát egy oly el­járás céljából, amit ő a hitelezőkre nézve sokkal előnyö­sebben és gazdaságosabban tud elvégezni, Persze az 0. H. E. a hitelezők kielégítésénél köteles a k. e.-n kívül álló hitelezők követeléseit is számba venni. Az 0. H. E.-t tehát nagy erkölcsi és vagyoni fel el ­1 ősség terheli az egyenlő és arányos felosztás tekinteté­ben. Itt mutatkozik a pót rendelet, hézagossága: nem gon­dolták végig a lividáeiós eljárást, nincs a kivül álló hite­lezők betekintési s ellenőrzési joga intézményesen biz­tosítva. A k. o. reformjánál ezirányu intézkedést elmaradha­tatlannak vélünk. Ugyanekkor adódna alkalom azon rég várt szabály megalkotására, is, hogy az adós, aki minde­nét odaadta, cserébe legaláöbb azt a beneficium miserabi­lét, kapja, hogy tartozásai a rendes határidőknél lényege­sen rövidebb idő) alatt évülnek el. Semmi értelme nincs n. i. ;moak, hogy adós vagyona mellett a nevét is elve­szítse és 32 évig álnév alatt tevékenykedjék a gazdasági életben. ifj. Dr. Nagy Dezső. fi

Next

/
Oldalképek
Tartalom