Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - Ingatlantulajdonközösség megszüntetése árverés útján

71) szönhetik az ekként nyújtott készpénz és áruhitelnek. Hu, az a megállapodás, amellyel az ily kölcsöntvevő az áru beszerzésnek a kölcsöntnyujtó cégnél való kizáró­lagosságára köti le magát, minden további körülmény nélkül érvénytelen volna, ugy ennek az állásfoglalásnak éppen a védeni kivánt kis ember érdekei adnák meg az a ráismert ily esetben a, nagyválllat bizonyára nem látná magára nézve célszerűnek a kölcsönnyújtást és igy nem működnék közre a. kis ember existenciájánaik megalapo­zásában. Hasonló a helyzet is, minit a tulajdonjogienn­tartáis esetén, amikar az eladónak biztosított jog elisme­rése a vevő gazdasági érdekének elömozditását is je­lenti. A kereset tárgyát ugyan csak a kötbér követelés képezte, amelynek meg nem Ítélése mindenképen helyes, de ha a Kúria nemcsak a kötbér megállapodást, hanem az egész megállapodást mondotta, ki olyannak, amely bírói jogsegélyre igényt nem tarthat, az itélét precedens erejének világossága érdekében kívánatos lett volna egy oly megszorítás, amely utal arra, hogy az áru beszerzés kizárólagos lekötése önmagában és elvileg még nem föl­tétlenül vezet a bírói jogisegély megtagadására. B. S. N(Cessío bonorum. A csődjog reformja még aiz láők méhében szunnyad, körvonalai azonban kez­denek már kibontakozni. Minden jel arra mutat, hogy az adós vagyonának csödönikivüli felosztása lesz a megoldás. Rendkívül gyakorlati jelentőségű tehát, a reform előfutárjának: a. kényszeregyezségi Jikvidációnak jogi elemzése. Dr. György alapos és mélyein szántó tanulmányában (P. J. 1929. 8. sz.) főleg a gyakorlat szempontjából vizsgálta a. likvidáció s a ősöd összeütközésének, illetve az utóbbi elhárításának problé­máját. Az általa idézett bírósági állásfoglalásokból a favor likvidál ion is csendül ki, azon felismerés következ­ményeképen, hogy a ősöd elhárítása ugy, a. hitelezők, mint az adós érdeke. Valóban minden eszközt, mely ezen gazdasági rossz megelőzésére irányul, örömmel kell üd­vözölnünk. A bírói döntések indokolásai azonban nem ( léggé kielégi tők, megkíséreljük tehát néhány jogi szem­lélettel szolgálni. Á kényszeregyezségben kikötött értékesítési jogot nem magánjogi jogosítványnak, hanem a. hitelezők köve­teléseinek behajtására irányuló végrehajtási, tehát köz­jogi jellegű intézménynek kell fogadnunk. A k. e. likvi­dáció nem más, mint a végrehajtási eljárás egy külö­nös nemé. Az adós vagyonának átengedése (oessio bo­norum) már a régi római jogban is a követelések behaj­tásának egyik módja volt. „Az átengedett vagyont a hite-

Next

/
Oldalképek
Tartalom