Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - Ingatlantulajdonközösség megszüntetése árverés útján

77 tendő, hogy két évi, vagy ezen aluli-e a szolgálatban töltött Ldlö. Az önkényes és rosszindulatú felmondásoknak Vetett gátat ez a gyakorlat. A Kúria uj jogegységi döntése módot ad arra, hogy a munkaiadó felmondással megakadályozza a munkavállalót abban, hogy a hat havi felmondási időhöz igényt adó szolgálati időt elérje. Az indokolásból kiemelendő az a hangsúlyozott és egyébként vita alatt sem álló tétel, hogy a végkielégítés megállapításánál nem a felmondás időpontjáig, hanem a szolgálati viszony végleges megszűntéig eltelt idő az irányadó. A kir. Kúria, a felmondási időre vonatkozó 41. sz. határozatban kimondott tételt az általános magánjogi szabályból! vezeti le, hogy a jog megállapításához megkívánt előfeltételeknek már a jog gyakorlásának időpontjában fenn kell forogniok. A 42. sz. jogegységi döntvényben végül az egy évi felmondási idő tekintetében foglalt állást a kir. Kúria. Döntésében az -alábbi három feltételhez kötötte ezen igényt: a) magasabb tudományos képzettség vagy azt pótló gyakorlati szakismeret, b) a Vállalat nagyüzemű terjedelme, c) az egész nagyvállalatra vagy annak valamely önálló ágára kiterjedő vezető és irányító munkakör. E feltételek együttes fenn forgása esetén csak akkor illeti meg kisebb felmondási idő) (a fentiek szerint 3—6 hó) az ily képzettségű és hatáskörű tisztviselőit, ha azt kikötötték, (Írásban vagy szóval). A bírói gyakorlat állásfoglalása lényegileg a, Kúria, által kimondott szabályon nyugodott eddig is. Uj a határozatban annak éles hangsúlyozása, hogy az egy év szerződéssel 3—6 hónapra mérsékelhető. Állandóan alkalmazott: ügyvédre, orvosra e döntés kedvezőtlenebb helyzetet teremt, mint aminő a döntés előtt: fennállott. I)r. Huppert Leó. Guzs-szerződés. Ez az uj képzésű szó a német Knebelungsvertrag magyar kifejezése akar lenni. Erre a belügyminiszteri engedélyre nem szoruló névmagyarosításra a Kúria, P. VII. 8462/1928. számú határozata nyújtja az aktualitást. Az igen érdekes határozat tényállási alapja az volt, hogy a, felperes szesznagykereskedő az alperes falusi korcsmárosnak készpénizkölcsönt és áruhitelt nyújtott és ezzell kapcsolatosan a korcsmáros atrra vállalt kötelezettséget, hogy a vendéglői üzletében szükséges bor, sör, pálinkát és mindennemű szeszes italt kizárólag csak a. felperesnél szerzi be és amennyiben az italokból a legkisebb mennyiséget is mástól szerezné be, esetenrkétnjt 10 millió K-t fizet, kártérités és kötbér ciméni. A Kúria a. teljes megállapodást az annak keretében történt kötbérfizetési kötelezettségvállalást is joghatállyal