Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - Ingatlantulajdonközösség megszüntetése árverés útján

72 akarja, emiatt következik be vagyoni összeomlása s ha aztán tulajdoni hányada árverésre kerül, még nyomottabb áron keiül eladásra, mintha szabadkézből fél, vagy harmadáron adta volna cl. A mai gyakorlat fenntartása, tehát a tulajdon szabadságának olyan súlyos korlátja, amelyét sok gazdasági exisztenciának megmentése végett meg kell szüntetni. A mezőgazdasági ingatlanoknál is fontos gazdasági okok szólalnak a. természetben gazdaságosan meg nem osztható ingatlanok közössége megszüntetésének útjában álló birói gyakorlat megváltoztatása mellett. Tudjuk, hogy igen sok községben örökösödés utján és más módon történt vagyonmegosztás folytán az ingatlanok sokszor nagyon elaprózódnak. Ha az apró birtoktestekben is közös tulajdon áll fenn, ugy ha a birtokosban meg is van a jóakarat arra, hogy tulajdonostársát a használatban részeltesse, ez célszerűbben esak természetbeni megosztás utján lesz keresztülvihető, ami a birtoknak még nagyobb mértékben való elaprózódását, vékony szalagokra szakítását s a. sok mesgye révén tekintélyes teriiletek kárbavesztét jelenti, ez pedig akkor, amidőn a gyilkos mezőgazdasági világverseny a többtermelésre utal, nagy nemzetgazdasági hátrány is. A tulajdonközösség megszüntetésének lehetővé tétele, enonek a. f elaprózódásnak lágyrészben való elhárítását is előmozdítja. Abban az esetben azonban, ha a kir. Kúria a fenti szempontokat min látná elég súlyosaknak ahhoz, hogy a, tulajdonközösség árverés utján való megszüntetését megengedje, akkor is utat vághatna egy olyan gyakorlat, mely a. tulajdonközösség meg>zünt,etését a tulajdonostárs, vagy tulajdonostársak részesedésének megváltásával, özek tulajdoni hányada értékének megtérítésével teszi lehetővé. líz nem is lenne egészen nj gyakorlat, hiszen a Kúria 1'. V. 8264/1926. számú ítéletében is kimondotta, hogy a közösség megszüntethető olyan módon is, hogy az a társ, akinek a közösség megszüntetéséhez a másikkal szemben jelentékenyebb érdekei fűződnek, a közösség megszüntetését a kisebb érdekeltségű társtulajdonos részesedésének megváltásáVal, pénzbeli kiegyenlítés, megtérítés utján kívánhatja. A gyakorlat most már tovább is mehetne olyan irányban, hogy nem kívántatnék meg a közösség megszüntetéséhez fűződő érdek kimutatása és nem csupán <a nagyobb érdekeltségű társtulajdonosnak engedtetnék meg a tulajdonostárs vagy tulajdonostársak illetőségének megváltása. Hogy az alperes érdeksérelmet ne szenvedhessen, elképzelhető lenne olyan Ítéleti formula, amely