Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1930 / 2-3. szám - Bírói szabad mérlegelés és a házasság védelme
65 a döntésben, amely (K. Rp. KI. 2381. 1920. Sz. M. D. II. 14. és K. 11)2.-). V. 2. P. QI. 3631. 1921., M. D. XVIII. 53.) nemcsak a felek életviszonyainak, hanem egyéniségének is fokozott figyelembevételére helvezi a súlyt, mert a lelki finomság nincs feltétlenül összefüggésben a társadalmi helyzettel, — mégsem szabad a birói mérlegelést ugy felfogni, mint aminek csak erre a két tényezőre (életviszony, egyéniség) szabad s kell kiterjednie. Tagadhatatlanul fontos tényező mindegyik arra nézve, hogy a felek viszonya fel van-e dúlva, vagy sem, — de ennek vannak fontosaim kritériumai is. S ha meggondoljuk, hogy milyen hihetetlen és egyben hivatalosai/ fém jelzett erkölcsi lefokozást jelent az a nem-vétkes félre nézve, ha. a biro semimi másnak, pusztán az ö egyéniségének mérlegelése alapján jelenti ki, hogy dacára a másik fél vétkességének s a lefolyt sérelmeknek, ö az ö egyénisége felől továbbra is nyugodtan eltűrhet mindent, vagyis a házasság folytatható: ugyanakkor, amikor más egyéniségű emberre nézve annak folytatása már méltatlan volna; — akkor ez is egy okkal több arra nézve, hogy a házasság felbontása körül még más tényezők is mértékadók legyenek a bírói mérlegelésen belül. A birói mérlegelésnek nem szabad figyelmen kivül hagyni jelesül a válni készülök szándékait. A legalacsonyabb intelligenciájú, de egyébként normális fél irányában sem lehel azzal a feltételezéssé] élni, hogy szándékának, mint egy kiskorú, nincs tudatában, és hogy, amidőn pl. válni akar s kifejezi abbeli szándékát, hogy házasfelével pedig ki nem békül, hogy akkor a biróság, mint egy gyámhatóság, feltételezze, miszerint az illető szándékában mégis tévedés van, az illető mégis békülni akar, az ö érdekét a biróság mégis jobban tudja, tehát a házasságot fenn kell tartani. Bizonvos, hogy a házasfelek vétkessége dacára is lehet még az államnak, a társadalmi rendnek, sőt. egyes estiekben talán a feleknek magliknak is érdeke, hogy a házasság feuntartassék: de ezt nekik maguknak kell belátni, a biróság nem gondolkodhat helyettük, de nincs is meg erkölcsileg a joga hozzá. Ha a feleket ki lehet békiteni, akkor az minden válásnál áldásosabb lesz; megengedem; — de erőszakos intézkedések nem békitenek, még csak nem is szuggerálnak békét, ellenkezőleg, elkeserítenek. Arra a bizonytalan reményre, hogy hátha megjavul majd a viszony kettejük közt, lehet esetleg békéltető tárgyalásokkal próbálkozni, (persze,^ nem igy, formálj ter, ahogy most teszik, hanem családi, egyeztető bíróságok kapcsán) lehetne esetleg a házasságot birói Ítélettel feltételesen meghosszabbítani, — de semmi esetre 5