Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám

54 farmokhoz hozzá nem fognak és azt az ügyei nagy energiával nem támogatják. Ezt a felülről való támogatását a német védjegyügynek észlelni lehetett a fent említeti berlini nagygyűlésen, amelyen hat minisztérium és a Reichsgerieht is képviseltette magát, még pedig nemcsak külső reprezentálás céljából, mert azok a, kiküldöttek érdemben is hozzászóltak; ott voltak a. Kammergerichl és Landgerieht kiküldöttei is. A német bíróságok igen nagy érdeklődést tanúsítottak és a. vitában élénken részt vettek. Látszott, hogy a napirenden levő véd jegy kérdés iránt a legfelsői)!) mérvadó köröktől kezdve bírósagok, gazdasági képviseletek stb. annyira érdeklődtek, amint azt nálunk ez időszorini elképzelni sem lehet. A magas nívón álló tárgyalás sok száz tag részivételével folyt le. Magyaroiszág részéről — igen előzékeny meghívó Folytán — részt vett a kereskedelmi miniszter megbízása alapján Schilling István a, m. kii-, szabadalmi bíróság elnöke és o sorok írója mini. a magyar véd jegy szövetség elnöke. Előtérben állott ezen a berlini gyűlésen az a. kérdés, vájjon forog-e fenn szüksége annak, hogy törvényhozási intézkedést tegyenek altban az irányban, hogy a védjegy külön — vállalat nélkül harmadikra jaghqtjályosan át legyen ruházható? A probléma, azért nehéz, mért ngy Németországban, mint nálunk is már évtizedek óta az a törvényes rendelkezés áll fenn ma. is, hogy a. védjegy csak az illető vállalattal együtt, amelynek részére a védjegy be van lajstromozva, rnházhaió át. A vállalat] és védjegy annyira összeforrott, hogy ha pl. a vállalat megszűnik, a. védjegy is törlendő. Tehát alapvető törvényes rendelkezés megváltoztatásáról van szó. Azok, akik a, védjegy szabad átruházását, követelik — élükön a szellemes dr. Isag R. tanár — főkép a következőkre hivatkoznak: A védjegy egyik rendeltetése az, hogy az árunak bizonyos válallátból való Származására rámutasson, a vevő) tudja, meg, hogy az az áru, amelyet a védjegy más áruktól megkülönböztet, egy meghatározott vállalatból származik. Idővel azonban a, sok védjegynél a vállalat és védjegy közti ez a. kapocs lazább lett; a védjegyről mái' nem Lehet többé egy meghatározott vállalatba következtetni, előtérbe lép ez által a védjegynek a másik^ funkciója t). i. az n. n. garanciális funkciója, amely azi jelenii, hogy a