Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám

VI. ÉVFOLYAM 2—3 SZÁM 1930 FEBR.—MÁRC. POLGÁRI JOG Főszerkesztő: Dr. MESZLÉNY ARTÚR Szerkesztik: Dr. BECK SALAMON Dr. VARANNAI ISTVÁN V A védjegyjog reformja. Irta: Dr. Schuster Rudolf, a szabad, felsőbíróság ny. elnöke. A védjegyjogot nálunk ez időszerűit több mint hat törvény szabályozza, ugyan, ez a jogosság azonban mégis szabályozatlannak mond haló. Mindaz, ami ezen a téren történik, elégtelen. Elégtelen ugy a belföldi igények kielégiihetése szempontjából, de elégleien abból a szempontból is, hogy a külföldi kulturállamokkal sikeres versenybe léphessünk. Nálunk az imimiaiteriális javaik, ipari jogok ápolására, fejlesztésére és kiépítésére soha nem t'eklettek kellöké]) súlyt. Ez az ága a jogiunknak és közgazdaságunknak nálunk mindig hamupipőke volt. Áll ez különösen a védjegyjogra, még pedig ugy az anyagi, mint az alakira. Védjegyjogunk elmaradottsága különösen szembeötlő), amióta a tisztességtelen versenyről szóló 1923. t.-c. életbelépett. Ez utóbbi törvény a modern igények kielégítésére lényegileg alkalmas, amíg azt a védjegytörvényekről mondani nem lehet, pedig ugyanannak a joganyagnak szabályozásáról van szó, mindkét törvény a kereskedelmi és ipari eletünk tisztességét akarja megvédeni és az ezzel ellenkező tisztességtelen versenyt kiirtani.1 Senki sem gondolt nálunk arra, hogy ezt a két törvényt összhangba hozza. Hogy ez mennyire szükséges, bizonyítja a következő kirívó eset. Az Í923:V. t.-C 9. §. alapján (mely §. a védjegyet kifejezetten felemlíti) indított kereset folytán a bíróság az alperesi arra kötelezi, hogy egy bizonyos védjegy hasz. 1 L. Dr. Bányász J. „Védjegyoltalom, tisztességtelen verseny" cimü kitűnő könyvére vonatkozó cikket a Magy. Jogi Szende Í928. évi IX. sz. füzetében 308. old. stb, 4