Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1930 / 2-3. szám
50 nálatával hagyjon fel, (mert az a körülmény, hogy a védjegy be van lajstromozva, nem akadálya annak, hogy a bíróság ily Ítéletet hozzon). Énnek az Ítéletnek a mai jogállapotnnk alapján már most mi a következménye'? Az egyik az, hogy az alperes a védjegyet többé nem használhatja, mert Ítélet tiltja el attól. Igen ám, dé a védjegy megmarad a lajstromban, mert a yédjegyhatóság a védjegyjogot nem törli, mivel erre a védjegytörvény alapot nem nyújt. A védjegylajstrom tartalmaz tehát egy védjegyet, amelyet használni nem szabad, és törölni nem lehet. Az ítélet védjegy jogilag nem hajtható végre. Ilyen nálunk ebben a kérdésben a mai jogállapotunk. Dacára ennek a nem örvendetes állapotnak, nálunk gyökeres reformra nem gondolnak, azokat, pedig, akik erre gondolnálak, és a, kérdéssel foglalkoznak, nem támogatják azon az oldalon, amely nélkül cselekedni nem Lehet. Nálunk a védjegyek fontosságát és riágy gazdasági jelentőséget eddig még nem ismerték fel. Ezt még ma is valami kisebb jelentőségű dolognak tekintik még ott is, ahol az ország méltfán nagyobb belátást elvárhatna. Nálunk a védjegyek az utóbbi években pedig igen nagy lendületet vettek. Ma, már sok ezer védjegyről van szó; pl. ha csak az u. n. nemzetközileg lajstromozott védjegyeikre gondolunk, azt látjuk, hogy csak ilyen védjegy évemként több ezer kerül nálunk lajstromozásra, holott ezek a. védjegyek eddig alig jöttek számba. (Ezt a, nagy változást tudvalevőleg az a körülmény idézte elő, hogy Németország az lí)22_ik évben ;' madi idi egyezményhez csatlakozott.) A védjegyek száma és jelentősége mindenütt, és így nálunk is már rég túlszárnyalta a szabadalmaikét.2 Ezek tények, amelyeknek súlya parancsolóan követel oly reformokat, amelyekkel aztán a külföld előtti is megúllhatjuk helyünket. Miért nem akarunk haladni ezn ia téren'? Pedig ezen a téren is a haladás és annak előmozdítása nemzeti munka lenne! A trianoni katasztrófa folytán megcsonkított országunk a külfölddel közvetlenebb és sürübp érintkezésbe került, mint azelőtt. - Az 19í'8-ik évben nálunk 1169 h;izai és 5975 nemzetközi védjegybejelentés érkezett be, összesen tehát 7144. Az arány folyton emelkedő. Hogy ezek a védjegyek mily értéket képviselnek — az ki sem számitható.