Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - Magyar Magánjog mai érvényében. III. kötet két részben. Kötelmi jog

43 vegyék az ügyvédi kamaráknak, mint törvény által alkotott testületeknek véleményét? Hiszen mi ügyvédek is letettük az egységes ügyvédi és birói vizsgát, sokan hosszú praxissal és nagy tapasztalattal rendelkeznek és talán van ügyvéd is, aki ért valamit a joghoz, sőt a jogalkotáshoz is. Általában az ilyen destruktív elemekkel szemben a Legcélszerűbb védekezés, ha őket is bevonják előzetesen a törvényalkotásba. Talán csak nem fogják a saját ideáikat, megobstruálni és talán a köznek is haszna lesz belőle. Tessék csak megpróbálni! SZr-l. Egyszerűbb jogot! ez a jelszó kikívánkozik ama szenzációsaknak mondható fejtegetések élére, amelyek a Magyar Jogászegyletben legutóbb Juhász Andor, a kir. Kúria nagytekintélyű elnökének hivatott ajkairól elhangzottak. A kívánalom általános európai betegséget érint: a, múlt év elején ugyanannak adott hangot Schiffer Eugen németbirodalmi helyettes kancellár, s ha Meszlény Art HÍ lapunk mull évi 1. számában, e reformki vánalomnak hazai Lehetőségeit kutatva, azoknak nem jósolhatott: valami mélyrevágó eredményeket, e következtetésre ugyanazon jelenségek mérlegelése alapján jutott, amelyek útját állják annak, hogy Magánjogi Törvénykönyvünk valóban egyszerű, népies és rövid legyen: az életviszonyoknak az utolsó évtizedben megsokszorosodott komplexitása, a. háború és a forradalmak által felajzott társadalom forrongásban lévő jelen állapota, a gyökerekig ment") változások, amelyeken a társadalmi rétegződés vagyoni, nemzetiségi, Faji tekintetben átesett. E választásokra figyelemmel nem Unni: elavulttá tenné a kódexet megszületése pillanatában; figyelemmel lenni: egyet jelent az egyszerűség kívánalmának feladásával. Vájjon ebből azt következtessük-e, hogy most ne kodifikáljunk: erre nézve hivatottahbak nyilatkoztak — Juhász az első, Szászy Béla és Schuszter Rudolf a második alternatíva mellett. Mindettől azonban független és önmagában elbírálandó kérdés, vájjon éppen az Öröklési jogban nyereségnek kell-e tekintenünk azt a minuciózus részletekbe menő szabályozást, amelyet a MTT.-ben találunk. A haladást —• vagy vissza fejlődést - - e téren légi ikitóbban az jellemzi, hogy míg az első 1900. évi tervezetben a SzászySchwarz Gusztáv által szerkesztett öröklési jog csak 249 §-t vett igénybe, addig a Bizottsági Szövegben ez a rósz 461 §-ra dagadt, amely terjedelmet a MTTj. 405 |-ra szorított vissza. A Juháss által hangoztatott posztulátu-