Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 4. szám - Közjog ellenes jogszabályszaporítások

153 hogy a Kt. 100., illetve 103. §-ai esetében a vétkes társ, ha, a méltányosság így kívánja, nem követelhet felszá­molást, hanem csupán a Kt. 10Ő. és 106. §-ainak meg­felelő végkiegyenlítést kap, úgy, mintha a társaságból kilépett volna. Ennek az elvnek az alkalmazása, még ha a csendes társaságot nem tekintjük is társaságnak, annál kevésbé ütközhetik legyőzhetetlen elméleti nehézségbe, mert a német H. G. B. 142. §-a hasonló szabályozást tartalmaz. „Sind nur zwei Gesellschafter vorhanden, so kann, wenn in der Person des einen von ilmen die Yoraussetzungen vorliegen, unter welchen bei einer grösseren Zahl von Gesellschaftern seine Ausschliessung aus der Gesell­schaft zulássig sein würde, der , andere Gesellschafter auf seinen Antrag von gerichte für berechtigt erklárt wérden, das Gescnáft olme Liquidation mit Aktiven und Passiven zu übernehmen." A mai nehéz gazdasági viszonyok ennek a problé­mának különös aktualitást kölcsönöznek, mert minden egyes vállalat fennmaradása néhány existentiát jelent. Az általános gazdasági viszonyokat pedig legfelsőbb bíróságunk mindig, igy pl. az ingatlan tulajdonközös­ség megszüntetésénél, bölcsen mérlegelte; helytelennek véljük tehát tisztán dogmatikai okoból életképes válla­latokat felszámoltatni. Dr. Kronstein András. )(Közjog" ellenes jogszabályszaporítások. Just est norma agendi. Ahhoz azonban, hogy a jogszabályok tényleg normái legyenek cselekvéseinknek, elsősor­ban az szükséges, hogy a jogszabályokat az állampol­gárok ismerjék, másodszor pedig ha ismerik, hogy az a meggyőződés éljen bennük, hogy ehhez a jogszabályhoz azért kell alkalmazkodni, mert ezt a jogszabályt az a ha­talom bocsájtja közre, amely hatalmat a közjogi jogsza­bályok jogszabály alkotásra feljogosítottak. Hiába ír­juk elő, hogy az ignorantia juris semper nocet ha a jog­szabályt a közönség nem ismeri, ha az nem mehet át a köztudatba és nem lehet igazi normája cselekvéseinknek. A Kúria elnöke, a Budapesti Ügyvédi Kamara je­lentése hiába hangoztatják, hogy a jogszabályok szerte­len szaporítása jogbizonytalanságot teremt, és hiába hangoztatjuk, hogy a jogszabályok inflációja termé­szetszerűleg jogszabályok értékének devalválódását von­ják maga után, nap-nap után nemcsak új törvények lát­nak napvilágot, hanem rendelet-rendeletre jelenik meg. Ha a fentebb említett magasabb szempontoknál fogva veszélyesnek kell tartanunk általában véve az

Next

/
Oldalképek
Tartalom