Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - A részvényes felvilágosítás iránti igénye

11 JOGGYAKORLAT ,YA részvényes felvilágosítás iránti igénye. A magyar kereskedelmi törvény rendszere szerint a részvényes a. társasággal — eltekintve a, részvényes külön jogaitól és főként a K. T. 175. §-ában nem az egyes részvényes, de egy tíz .százaléknyi kisebbség részére biztosított jogtól — elvileg esak a közgyűlésen kerül kapcsolatba. A részvényesnek nem ad törvényünk jogot arra, hogy a közgyűlésen kívül, a társaság igazgatóságától felvilágosítást kérjen, akár az ügyvitel egészére, akár valamely konkrétebb megjelölt ügyviteli ténykedésre. Kétséges, hogy ez a felvilágosítás iránti igény mennyire áll fenn a közgyűlés keretében? Szorosabban fogva a kérdést abban a. formában, amint az vitássá válik: megtagadhatja-e a kért felvilágosítás megadását az igazgatóság, mondjuk — (az igazgatóság rendszerint mondja is) a részvénytársaság érdekeire utalva, amelyek nem engedik meg, hogy bizonyos üzleti titkok, a belső ügykezelés részletei nyilvánosságra kerüljenek. Oly kereset, amelynek petituma az volna, hogy a részvénytársaság (igazgatóság) adja meg a részvényesek számára a felvilágosítást, tudtunkkal nem indíttatott; ez a kereset a mai anyagi és végrehajtási jogunk mellett amúgy sem vezetne a kívánt eredményhez, mert ha az ítélet' kötelezné is a társaságot, felvilágositás megadására, ennek kikényszerítésére az életbeléptetési törvény 49. §-a tökéletlen, a célra nem vezető eszközöket bocsa jt esak rendelkezésére. A felvilágositás iránti igény így tehát a közgyűlési határozat megtámadási iránti perben üti fel a fejét azon a kerülőufon, hogy a közgyűlés határozata a kért felvilágositás megadása, esetén a szavazás eredményén változtathatott volna. Ez a felfogás ugyancsak a ködös elképzelés terméke; — a valóságban a részvényes nem a meggyőzöttség, hanem a vezetőség iránti bizalma, a többséghez való hozzátartozóság alapján, adja le szavazatát, Jogászilag azonban mégis csak a kért és megadott felvilágositás feltételezett befolyásoló ereje, a szavazatok mikénti alakítására való kihatása az, amin kei-észtül a határozat megtámadásához el lehet jutni. A kérdés ezen beállítása a gondolatsor további láncszemévé azt teszi, hogyan ítélné meg a többség a társaság üzletvitelét, ha — a felvilágositás a közgyűlésen megtörténik. Subjektiv jogra átformálva ezt a gondolat-