Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - A részvényes felvilágosítás iránti igénye

15 sort: az üzlet kezelés megítélésének ellenőrzése a közgyűlésnek, mint kollektivitásnak a joga-e, vagy a részvényesnek, a közgyűlés tagjának egyéni joga! Ebben ,a formulázásban döntötte el a' kérdést a Kúria P. IV. 5650/1928. számú határozata. A határozat szerint a kért felvilágosítás „a mérleg eredményén nem változtatna, hanem csupán az üzletkezelés megítélésére szolgáltaihatna támpontot. Minthogy — folytatja a Kúria — a társasági üzletkezelés ellenőrzése a részvényesek összességének a joga, a részvényes csak mint az összesség tényezője gyakorolhatja e jogot, kétségen kívül áll, hogy a részvényes e tekintetben a törvény és alapszabály korlátai közöt alá van vetve a többség akaratának." A határozat érdemi méltatása előtt egy oldaleső kritikai megjegyzés. A Kúria indokolása, mintha azt mondaná: te egyes részvényes szavazhatsz — dönteni a többség fog és ez a döntés kötelező reád is, amig a döntés az alapszabályokat, vagy a törvényt nem sérti. Abba, hogy a többségi részvényesek mit hogyan értékelnek, hogyan Ítélnek meg, neked egyes részvényesnek szavad nincs, — ezt köteles vagy tudomásul venni. Ebben a formában azonban a tétel nem tartható fenn. A részvényest egyéni jog illeti arra, hogy ö a részvényes társainak egyébként tőle független, neki alá nem vetett akaratelhatározását befolyásolhatja: egyéni részvényesi jogként kell felfogni a részvényes társak akaratelhatározásának befolyásolására való jogot! A társrészvényes befolyásolására való jogot nem csak általános elméleti alapokra lehet visszavezetni — minden fajta közületi jog injiaerens alkati-eszeként kell meglátni a többi érdekeltek meggyőzési lehetőségének biztosítását. Ahol pedig a közület elhatározását alakszerű tárgyalás előzi meg, ott a tárgyalás külső rendszabályai (parlamenti házszabályok, különféle gyűlési ügyrendek) a. meggyőzésre való jog külső lehetőségeit igyekeznek megteremteni. Tárgyalás egyértelmű, (vagy legalább is igy kellene lenni) az argumentálással. Minden véleménynyilvánításban meg van az az expamsivitási törekvés, hogy a saját gondolatait másokkal elfogadtassa, ^ sőt messzebbmenőleg, hogy a mások akaratelhatározását a maga gondolataival egyező irányba terelje. SzászySchwarcz „Az obstrukció jogtana" cimü értekezésében tisztán megírta a közületi jognak ezt az alapvető karakterét. De tul ezen az elméleti postulatumon, tételes jogunk alkatrészeként is el kell ismerni a meggyőzésre való jo-