Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1930 / 2-3. szám - Biztosítási díj mint dologi teher
11 A tettleges, durva sértés a B. T. 78. estleg 80 aj §-ában foglalt bontóok. A ínegbocsájtásria való kötelezés — lélektani lehetetienség. A Kúria kivételt emlit, hivatkozva „a peresfelek különleges életviszonyaira utaló eseteké-ív. Ilyen esetben sem lehet szó meg'boosájtáisra való kötelezésről, hanem vagy a felek társadalmi állására és egyébb viszonyaira való tekintettel a bántalmazás nem tekinthető a 78. §. szerinti súlyos bántalmazáisnak, illetve a 80. §. a) pontja esetén nem állapítja meg a súlyos kötélességisértést, vagy pedig a házasság e relatív bontó oknál nem tekinthető feklultnak a konkrét esetben. A Kúria a „menthető vétkesség" kifejlődött gy akorlatára akar célozni, mely gyakorlatot épen a fenti határozatban is hivatkozott „a házasság egész életre szóló erkölcsi tartalmánál fogva" nem tudunk eléggé helyteleníteni. Ha mindkét házasfél vétkes, ám bontasiség fel a házasság mindkét fél vétkességének kimondása mellett, de a durva kötelességszegéseket és erkölcstelenségeket a házaisság erkölcsi természeténél fogva „kompenzálni" nem szabad. A házasság, melynek nincs erkölcsi tartalma, formai fenáHása ellenére, már nem házasság. Kiházasítási ígéret teljesítésében marasztalás esedékesség előtt, és annak biztosítása. Az alperes a házasságon kivül született A. M. anyjával abban az időben szerelmi viszonyt folytatott. Az alperes utóbb 20 év tartamára szóló élet biztosítási szerződést kötött életbiztosító társaságnál azzal, hogy ha 1925. év január 2-án még életben lesz, ö, vagy jogutódai fogják a biztosítási összeget kapni. A záradék szerint a biztosítási összeg A. Sz.-nak fizetendő, aki a perben felperesként fellépő A. M.-Jiek az édesanyja. A nevezett A. M. már a per folyama alatt elérte teljes koruságát és igy jogosijtva van a Leresetí tényállítás értelmében az ő kiházasitása céljából tett és az ö anyja által akkor elfogadott ajánlatot bírói idon érvényesíteni. A felebbezési bíróság tényként állapította meg, hogy az alperes 1920. évtől ^kezdve több alkalommal ígérte a felperes és anyja jelenlétében, hogy a felperest ki fogja házasítani, ha komoly kérője lesz, részére bútor és kelengye céljára megfelelő összeget fog adni. A felebbezési bíróság ebből azt a további következtetést vonta le, hogy ez az alpersnek azt a határozott akaratnyilvánítását tartalmazza, hogy az alperes A. M. kiházasitásáról gondoskodik. A kíházasitásra tett ígéretben az összeg nem volt