Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - Biztosítási díj mint dologi teher

13 Az alperes eme törvényes kötelessége ellenére saját maga sértette meg a kiskora erkölcsi épségét azáltal, hogy a gazdái hatalma és házi fegyelme alatt állott tisztességes és tapasztalatlan felperessel nemileg érintkezett. A birói gyakorlat által kifejlesztett jogszabály értelmében pedig a gazdái hatalom alatt álló, tehát függő helyzetben levő tisztességes leánynak a közösülésbe való beleegyezése nem szünteti meg a cselekmény jogellenes jellegét. Az alperes által utóbb többször megismételt nőni érintkezés sem szünteti meg a felperes kártérítéshez való jogát, mert a függő helyzet tovább is tartott, tehát á fiatalkorú felperesre nézve nem forog fenn a jó erkölcsökbe ütköző házasságon ki v üli nemi viszony állandósítása. A kiskorú felperes a terhesség nem titkolJ/ató állapotéiban a szolgálatból ki is lépeti. (Kúria P. III. 21201929. — 1929. november 13-án.) A döntésben említett, a birói gyakorlat által kifejlesztett jogszabály ma már állandó gyakorlat. A Javaslat e gyakorlat alapján vette fel főleg a tilos cselekményeknél az 1716. §-át. A régebbi gyakorlat szerint, ha a csábítás folytán létrejött nemi viszony hossziaibb ideig tartott, ágyssági viszonnyá vált, a kártérítési követelés a csábitóval szemben már turpis oausa okából nem volt érvényesíthető. A fenti döntés a gyakorlat ujabb álláspontját tartalmazza. Mivel a csábításért való kártérítés alapja az, hogy a sértett akaratában korlátozva volt megtévesztés, házassági ígéret, függőségi viszony stb. folytán és igy beleegyezése jogilag hibás volt, helyes, hogy a csábítási követelést a viszony hosszabb tartama esetén is megítéljük, ha az akaratkorlátozó körülmények a. sértett személyében még fenn forognak, pl. ha még mindig a. házassági Ígéretben bízva, folytatja a nemi viszonyt, vagv mint az itt közölt esetben a függőségi viszony még mindig tart. Y. ö. részletesem a régebbi gyakorlatra nézve Polgári Jog 1929. évfolyam 2. szám 59. oldal, az ujabb gyakorlatra többek között Polgári Jog 1929. évfolyam 7. szám 338 oldal. Megbocsájtás a házassági jogban. A m. kir. Kúria Ítélkezési joggyakorlatában kifejlesztett jogelv szerint a tettlegesen, dárván megsértett házastárs a házasság egész életre szóló erkölcsi tartalmánál fogra az öt ért durva támadást egyénileg inegbocsáthatja, de a peresfelek különleges életviszonyaira utaló esetektől eltekintve, megbocsátani nem köteles. (Kúria P. III. 662J1929. — 1929. december 5-én.)