Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - Biztosítási díj mint dologi teher

106 anélkül, hogy tudományosain meghatározott alakot öltöttek volna; Felbukkamtialk a. jövő hangjaira iinomabb érzékkel rezonáló biirák ítéleteiben és kicsillanlak a forgalom érdieke, a, méltányosság, a jóhiszeműség és hasonló tételes törvénybe nem foglalt formuláik leple mögül. Szerzőnk a jogélet e tendenciájának felszínre hozására, a jog, topográfiailag egymástól távoleső vidékein tallózva, külsőleg merőben elütő színezéssel jelentkező 1 ételeket szed össze, kihámozva a méh ükben meghúzódó azonos magot, felfedezi a jelenségek törvényszerű biztonsággal ismétlőd*") együtthatóit és uj fogalmi kategóriáit teremt azzal, hogy tudatossá, tesz a, jogélet [levegőjében ködlö, eddig alig sejtett célszerűségekéit és irányokat. És itt meg kell mondanom, hogy a. könyv egészében, csodálatosan ellentmondó hatást gyakorolt reám. El voltam ragadva az eszmék gazdagságától, a stilus virtuozitásától, de nem voltam meggyőzve annak a tételnek igazságáról, amit. hirdet. Azt hiszem elsősorban, hogy nem túlzottan célszerű az újonnan felismert jelenségek alapelemeit rögtön fogalommá sűríteni és ezzel a magánjogi rendszernek eddig is szövevényes fogalmi Leltárába, egy uj zárt. fogalomkört állítani. A sokat átfogó, centrális fogalmakért nem igen rajonghatunk, különösen, ha ismerjük azt a logikai folyamatot, amely szerint a jog fogalmai keletkeznek. A merőben elméleti szálakból szőtt deduktív kategória gyakorlati értéke kevés; ha meg az életből ellesett elemeket, igyekszünk összehangolni, mentien kitűnik, hogy az uj fogalom csupán annyit ér, mint amennyi egymást; fedő) jelenségbe kapcsolódik; a jelenségek elemei mindig fluktuálnak, a centrális fogalom tartalma tehát mindig változó és mindig zavaros. Épen ezért könyvünk komoly értékét talán nem is az általa, eredményként rezümált uj fogalom megteremtésében, hanem abban a tanulságban látom, hogy felfedez és íeá mutat a jogéletben sűrűn fel bukkanó olyan ujabb jelenségekre, amelyek a dogmatika, recipiált fogalomköreibe nem skatulyázhatok és mégis különös figyelmet és igazságos megoldást kívánnak. A felfedezés tudományos értékét és a fogalmelcmzés elméleti és gyakorlati jelentőségét nem homályosítja, el az a teljesen szubjektív aggályoskodásom sem, hogy bizonyos félt") kétkedéssel fogadom a tudomány minden kísérletét, amely elméleti alapot és elvi erővel ható instrumentumokat ad annak a jogalkalmazási irányzatnak, amely a régi jogászi gondolkodással szöges ellentétben, a iuis strictum negligálását, a magánjogi autonómia