Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - Sajtó okozta kár

10 hátrány, nagyságára és arra, ko$y> az tényleg bekövetkezett-e. Az itl szóban forgó esetek ugyan ettől elég- messze vannak. De még sínesének oly messze tőle, hogy a nem vagyoni kár valóságos hekövetkezése és az ebből eredő hátrány puszta lehetősége birói eldöntésének halárán ne feküdnének. És ez a határ menti természetük okozza, hogy a bíró a nem vagyoni hátrány fennforgásának megállapításánál is igen sokszor valósággal konstitutív Ítéletet hoz. Innen van az, hogy néha a bíróság pusztán annak a gondos és részletes megállapításával kénytelen megelégedni, hogy a sértettel ért támadás annak nem vagyoni kárát okozhatta. (K. 925/1921). szánni esetben a fellebbezési bíróság ítélete ezt tette.) És ezért nem vehető jogsértésnek, ha a bíróság a tényállás megállapításánál ennél tovább nem is mehet. 7. Az 1914:XIY. t.-eikk az eddigieken felül nem ad feleletet, vagy csak közvetett Feleletet ad arra is, hogy a nemvagyoni f;áiiérités méltányos megszabásánál mely felek vagyoni viszonyait kell figyelembe venni. Csupán ;i sértőét és a sértettét, avagy a. lapkiadóét), a nyomdatulajdonosát'? Csakis ezekét, avagy ezekét is? Bíróságaink ekörül azon indulnak, hogy a törvény felhívott rendelkezése' (39. §.) az érdekelt felekről szól, és valamennyi érdekelt fél viszonyait szokták vizsgálni. Sok más részletkétségröl és homályosságról is szólhatni. De ezeknél fontosabb a törvénybe foglalandó elvfi szabályozás szüksége. Ily kényes joganyagban akkor, amikor <\ törvény azt szabályozza, sem a nem vagyoni kórtér/lésnek, sem annál, a vagyonival roló összefüggése, sem a büntető és a polgári petitet;, sem <i polgári és a büntető végrehajtásnak, sem ([ büntető előzetes eljárás nélkül ércéni/esitett polgári kártérítési igényitek személyi és tárgyi feltételei, tartalma és terjedelme nem marad/tat kétséges. Ezeket — ugy tetszik — mennél előbb szabályozni kell. És pedig, ha sajtótörvényre kerül a sor, leghelyesebben és legkimer Hőbben ebben a törvényben.