Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - A jóhiszemü birtokos joga a gyümölcsökhöz az ügylet érvénytelensége esetén

281 viszonylik a gazdagodás eseteihez, mint a kivétel a szabályhoz. Nézzük azonban, hogy mi lennie, ha a restitutio álláspontja az érvénytelen ügyleteket illetően végleg felülkerekednének a bírói gyakorlaitban§ A dologi jognak a jóhiszemű birtokosra vonatkozó szabálya továbbra is állania ugyain, de csak a legritkább esetben volna alkalmazható: t. i., ha a birtokos nem érvénytelen ügylet, hanem — bár jóhiszeműen — de minden jogeini nélkül jutott a dolog birtokába, pl. menthető tévedésből tartott ia magáénak valamit. A jognak nem szabad az élettel, az élet egészséges felfogásával ellentétbe kerülni. Ki vállalkoznék azonban arra, hogy egy laikust meggyőzön annak helyességéről, hogy: a) a szedett és elfogyasztott hasznokat visszatéríteni tartozik pl. aki 23 éves ellenfele kiskorúságára vagy tékozló ellenfele cselekvőképességére nézve vétlenül tévedett is azzal ügyletet kötött és birtokba jutott, b) ellenben megtarthatja a hasznokat, aki minden jogalap nélkül ült bele a dolog birtokába. Azt hiszem ezt sem laikus, sem olyan nem fogja megérteni, aki a törvénykönyvet olvassa. Római jogi reminiseenciák, a hazajáró lélekként továbbélő ,,restitutio" nélkül ide jutni nem lehet. Ami pedig a helytelen Praemissákból való következtetést illeti, (jelen esetben: érvénytelenség = restitucionális kötelezettség) az annál veszélyesebh, minél élesebb logikával vonják le következéseit.8 / e Az érvénytelenség következményeit két rövid §*ban igen sze* rencsésen szabályozza az Optk. Lásd 874. és 877. §*t. Most jelent meg: Dr. SZÁSZY ISTVÁN kir. törvényszéki biró Az államok közötti utódlás elmélete Nemzetközi jogi tanulmány Bolti ára 28 P Dr. Bozóky Géza egyetemi ny. r. tanár A magyar kereskedelmi jog kétkötetes munkája a legteljesebb hiteljogi munka.