Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - A biankó váltó lejárata

33 hez, mely a váltóadós kötelezettsége tartalmát aláírása erejénél fogva teljesen meghatározza és fennállását bizonyítja, A váltóbirtokos szempontjából a váltóban megtestesült váltóügylet a magánjogi címtől teljesen független. A váltóbirtokos^ nincsen arra kötelezve, hogy a váltón elhelyezett váltói nyilatkozaton kivül magánjogi cimet is igazoljon a váltóadóssal szemben, mert arra szolgál a váltó, hogy annak birtokában a magánjogi cimtöl elvonatkoztatott uton, attól függetlenül és teljesen önállóan, úgynevezett váltói uton éppen olyan sikerrel léphessen fel a váltóbirtokos a váltóadós ellen, mint a magánjogi ügylet hitelezője a magánjogi adós ellen. A váltóügylet absztrakt jellege tehát ebben áll. Absztrakt váltóügylet létezik és ez nem egyenlő az alapügylet nélkül való és önmagáért keletkezett váltóügylettel, amire a cikk rámutat, A cikk azon állítása, hogy a váltóügylet csakis valamely alapügyletben vállalt kötelezettség biztosítására vagy fedezetére jön létre, szintén nem helytálló. A cikk ugyanis csupán a fedezeti váltókra gondolt, a fizetési váltók létezését figyelmen kivül hagyta. A fedezeti váltó az alapügylettel annyiban összefüggésbe hozható, hogy a váltóadós a fedezeti váltó' alapjául szolgáló magánjogi ügyletekből eredő kifogásait felhozhatja és azokat a közvetlen szerződési viszonyban álló váltóhitelezőjével vagy a nem jóhiszemű harmadik személlyel szemben érvényesitheti. De ez kizárólag a fedezeti váltó esetében áll. A fizetési váltónál azonban nem. A fizetési váltó adásával kapcsolatos váltóügylet akkor jön létre, ha a váltó valóságos fizetésül és nem fizetés végett (fedezeti váltó) adatik, amikor a váltóadós az alapügyletből eredő kifogásait egyáltalában fel nem hozhatja, még a közvetlen szerződő féllel szemben sem. A harmadik jóhiszemű személyként fellépő váltóhitelező a fedezeti váltó esetében szintén független az alapügylettől, mert a váltóadós vele szemben az alapügyletből eredő kifogásait fel nem hozhatja. A harmadik rosszhiszemű váltóbirtokossal vagy a közvetlen szerződő féllel szemben sem azért hozhatja fel a váltóadós az alapügyletből meríthető kifogásait, mert absztrakt váltóügylet nincs, hanem azért, mert absztrakt váltóügylet fennforgása esetén is megengedi a törvény az ezirányu védekezést. Ez természetesen csak a fedezeti váltóra vonatkozik. A védekezésnek ez a lehetősége a váltóügylet absztrakt jellegét azonban egyáltalában nem érinti. A cikk azon állítása, hogy a váltóadáiS szorosan véve nem is hoz kötelmet létre, arra a téves következtetésre 3