Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - Dr. Meszlény Artúr: Személyi és családi jog [könyvismertetés]

92 a fél érdekében a per állása szerint megtehető minden cselekményt véghezvinni, a beszámítási kifogás érvényesítésére vonatkoztatva annyit jelent, hogy amennyiben a félnek, a jelen esetben az alperes részvénytársaságnak a felperessel szemben követelése volna s ezt az alperes beszámítási kifogásként érvényesíteni elmulasztaná, az esetben a mellékbeavatkozó is érvényesíthetné az alperes követelése alapján s felperes ellen beszámítási kifogást, de a perrendtartásnak fentebb idézett rendelkezése semmikép sem szolgálhat alapul arra, hogy a mellékbeavatkozó az állítása szerint őt a felperessel szemben megillető kárkövetelést — az anyagi jog szabályaival ellentétben — beszámíthassa a felperesnek az alperessel szemben fennálló kereseti követelésébe. (P. VII. 3123/ 1928. — C. 1929. április 25-én.) B 021. Kereskedelmi ügyletek általában; elmaradt haszon kiszámítása; kárelhárítás. Nem helytálló a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy a felperesnek az elmaradt nyereség címén keresetbe vett 20%-os kereskedői hasznát az egész árumennyiség után számítva ítélte meg; mivel ugyanis a felperes az elveszett árut a legközelebbi vásárra újból beszerezhette volna és kárelhárítási kötelességéből kifolyóan beszerezni is tartozott és igy csupán az aznapi vásáron várható nyereségének elmaradását róhatja az alperes terhére: ily számítás csak abban az esetben lenne indokolt, ha a perben arra lenne adat, hogy a felperes az aznapi vásáron utipodgyászának egész tartalmát eladhatta volna. Ámde magának a felperesnek előadása és tanúként kihallgatott férjének az általa is kifejezetten magáévá telt vallomása szerint hetenként 5—6 vásárra is mennek, a vásárokon 300, 500, 1000, 2000 pengőt forgalmaznak és az elveszett utipodgyászban négy esztendős áru is volt; ezek az előadások pedig éppen arra a következtetésre nyújtanak ténybeli adatot, hogy az utipodgyászba csomagolt árukészletnek a szóbanforgó vásáron is csak egy kisebb része kelt volna el. (P. IV. 8445/1928. — C. 1929. április 25-én.) lí 03. Vétel; buzavételár kikötése. Az alperes felülvizsgálati kérelmében nem támadja meg a fellebbezési bíróság ítéletének azt a megállapítását, amely szerint a vételi szerződésben a buza vételár kikötése azt célozta, hogy a koronaérték ingadozásából származó károsodás elhárittassék. Ilyen körülmények között a fellebbezési bíróság, az Ítéletében foglalt egészben helytálló indokolással jogszabálysértés nélkül jutott arra az eredményre, hogy a buzavételár kikötéssel a felek szerződési akarata szerint csupán a pénzromlás veszélye hárittatott teljes mértékben a vevő felperesekre, azonban az eladó alperes a pénzromlás nélkül bekövetkezett nagymérvű és előre nem látott buzaáremelkedésből conjunkturális nyereségben nem részesülhet és hogy a felperesek, akik az irányadó tényállás szerint az alperesnek részletekben többet fizettek, mint a vételárként