Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - A gépjáróművek közuti forgalmát szabályozó nemzetközi egyezmény és magánjogi kártérités

27 korlattal kimondja, hogy „aki a törvénynek, vagy a törvéyes hatáskörében eljáró hatóságnak oly parancsa vagy tilalma ellen vét, amely kár megelőzését célozza, a kár bekövetkezése esetében nem hivatkozhat arra, hogy azt nem láthatta előre." Ha tehát pl. összeütközés esetén két veszélyes üzem között előálló balesetnél az egyik gépjármű az egyezmény előírásainak nem felelt meg, ez már magában megállapítja vétkességét és felelőssé teszi ót a másik veszélyes üzemmel, közlekedési eszköz tulajdonosával szemben. Amennyiben két veszélyes üzem, pl. két gépjármű együttesen okoz kárt és csak az egyik vétkes, a másik pedig csak vétlenül felel, ugy a javaslat 1744. §-a szerint a károsultai szemben egyetemleg felelnek, egymás közötti viszonyukban azonban a. vétlennek a vétkessel szemben az 1745. §'. alapján visszkereseti joga van. Ha tehát valamelyik a károkozók közül gépjármű és az egyezmény szabályait megszegte, ugy a vétlen féllel szemben visszkereseti uton felel, amennyiben pedig a másik közlekedési eszköz vétkes a kár előidézésében az egyezmény szabályainak megszegése esetén a gépjármű üzembetartója is vétkes lesz és igy visszkereseti joga a másik kártokozó üzem tulajdonosával szemben elenyészik. Továbbá az egyezményellenes üzemhentartás esetén a bekövetkezett balesetnél a károsulttal szemben a tilos cselekményből folyó súlyosabb kártérítési kötelezettség terheli. Itt utalok arra, hogy a javaslat 174. §-a a veszélyes üzemek tárgyi felelősségét fentartja és a gépkocsit járatókat külön is veszélyes üzemnek nyilvánítja. Az egyezmény kimondja, hogy a gépjárműnek olyannak kell lennie, hogy lármájuk, szaguk, füstjök se illedelmet, se komolyabb alkalmatlanságot ne okozzon, ezért a kipuffogóját hangtompító készülékkel, kerekeit gummival kell ellátni stb. Magánjogi vonatkozásban ez személyesség! jogot konstruál és így e szabályok megszegése esetén a háboritás megszüntetése (Magánjogi törvénykönyv-javaslat 101. §.), esetleg elégtétel, materiális kár esetén (pl. lovak megbokrosodása) kártérítés követelhető. Ifj- Dr. Szigeti László. Most jelent meg: Dr. SZÁSZY ISTVÁN kir. törvényszéki biró Az államok közötti utódlás elmélete Nemzetközi jogi tanulmány Bolti ára 28 P