Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - Dr. Meszlény Artúr: Személyi és családi jog [könyvismertetés]

ESETTÁR Szerkesztik: Dr. Huppert Leó, ifj. Dr. Nagy Dezső és ifj. Dr. Szigeti László. A) Magánjog. A 10. Házasság megtámadása megtévesztés miatt. Az alperesnek a há zasságkötóst megelőző időben folytatott nyilvános kéjnői foglalkozása kétségtelenül oly mély erkölcsi sülyedés, mely az ily foglalkozást üző nő erkölcsi tisztasága és értékének helyrehozhatatlan hiányosságát vonja maga után és a házasság erkölcsi tisztasága és jellegével, valamint biztonságával a legsúlyosabb ellentétben áll; — s ennek a másik házastárs előtt a házasság kötése előtt vagy annak alkalmával eltitkolása magában véve is az eltitkoló házastárs részéről oly jogtalan és erkölcsellenes magatartás, mely a másik házastársnak az eltitkoló házastárs lényeges személyi tulajdonságaira vonatkozó megtévesztése jogi ismérveit teljesen kimeríti s az ez alapon való megtámadás jogi alapját megállapitja. (Kúria P. III. 5470/1928. — 1929. március 17-én.) A 11. Életközösséget megszakító házasfél rendelkezési joga* A lakásberendezés tárgyaira vonatkozó közös birtoklás ténye — a tulajdon kérdése nélkül is — kizárja, hogy a háza-ssátgi életközösséget megszakitó házasfél a. lakásberendezésről, a személyes használatra szolgáló tárgyak kivételével, egyoldalulag rendelkezzék. (Kúria P. III. 5396/1928. — 1929. április 25-én.) A 12. Elhagyás jogossága ideiglenes nőtartásnál. Az a körülmény, hogy az alperes hajlandó volt a felperest gyermekével együtt, de anyósa nélkül visszafogadni, az alperesnek a házon kivüli nőtartás iránti kötelezettségét nem szünteti meg, mert a perbeli adatok szerint a felperes anyja éveken át a peresfelekkel közös háztartásban élt és tevékenykedett s mivel a házassági életközösség nem az anyós magatartása folytán szűnt meg, az alperesnek nem volt jogos oka a feleség és anyós együttes visszafogadását megtagadni. 6