Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - A gépjáróművek közuti forgalmát szabályozó nemzetközi egyezmény és magánjogi kártérités

^6 (lékeiknek megfelelöleg a tárgyi felelősség megszoritására törekednek, az alapvető kérdés, amely felvetődik az, hogy az egyezményben foglalt biztonsági szabályok betartása esetén mentesül-e a gépjármű üzembetartója a tárgyi felelősség szabályai alól? Tudvalevő, hogy a magyar joggyakorlat a gépjármű járatását veszélyes üzemnek tartja és az ezekre vonatkozó tárgyi felelősségi jogszabályoknak veti alá. A Kúria többek között P. VI. 1321/Í926. számú Ítéletében kimondja, hogy a, birói gyakorlat a gépkocsi üzembetartóját vétkesség nélkül terhelő kártérítési felelősségre nézve általában azokat a szabályokat alkalmazza, mint a vaspályákra (1874:XVIII. t.-c.'). Kétségtelen, hogy az egyezmény szabályainak betartása a tárgyi felelősségen, mely a vétkesség vizsgálatát kizárja, nem változtat, amint az egyezmény ilyen szándékra semmiféle utalást nem tartalmaz. Analógia utján hivatkozom egy kártérítési perben hozott kúriai ítéletre, ahol e^gy ártézi kutvállalat a tárgyi felelősséggel szemben a hatósági engedélyezésre hivatkozott. A Kúria kimondta, hogyha valaki másnak a vagyonbiztonságát valamely vállalat létesítésével és üzemben tartásával veszélynek teszi ki, az abból eredő kárért felel akkor is, ha a vállalat hatósági engedély alapján az engedélyokiratban foglalt feltételek betartásával létesített is és pedig abban a mértékben, amely mértékben a vétlen károkozó kártérítési kötelezettsége az általános magánjogi szabályok szerint helyt foghat (Kúria P. V. 1694— 1926. Ez a határozat igen világosan jelöli meg a közigazgatási rendszabályok és a tárgyi felelősség különálló voltát. Az objektív felelősség célszerűségi és társadalompolitikai indokolására nézve itt csak utalok a jogi irodalommal egyezőleg előbbi cikkeimben felhozottakra és csak annyit jegyzek meg, hogy a károsultat a vétkesség bizonyításával terhelni annyit tesz, mint a gépjárművek felelőtlenségét deklarálni, mert a károsult nincs abban a helyzetben, hogy a baleset izgalmában a vétkességre adatokat gyűjteni képes legyen, hiszen tudjuk, hogy a vezetők sokszor embertelenül még rendőri figyelmeztetés ellenére is a baleset után továbbrobognak, úgyhogy sokszor a gépkocsi azonosságának megállapítása is lehetetlenné válik. A nemzetközi egyezménynek azonban lehetnek magánjogi vonatkozásai. így, ha a balesetnél két veszélyes üzem áll egymással szemben. Ebben az esetben a vétkességi szabályok nyernek alkalmazást. A magánjogi törvénykönyv javaslatának 1719. §-a egyezőleg a birói gya-