Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - Alapitói részjegy, parts de fondateurs

295 A közgyűlés csakis a közzétett, napirendbe felvett kérdé­sekben határozhat. Ezzel a korlátozással minden neki alá­rendelt kérdésben határozhat. Nevezetesen hozzájárulását adhatja a részjegyek kezelésének, formájának, tartalmának megváltoztatásában, a jövedelmiekben való részesedési ö*z­szegnek és annak kiszámítási módjának meghatározásához. Felhatalmazhatja a társaságot a részjegyek visszavásárlá­sára, va,gy a részjegyeknek részvényekké, esetleg kötelezvé­nyekké való konvertálására. A részjegyeknek részvényekké való konvertálása csak a részjegyek kibocsátása utáni két év múlva történhetik. A konverzió csak a tartaléktőke ter­héne eszközlendő alaptőkefelemelés formájában történhetik. A társaság formájának, vagy tárgyának minden módo­sítása esetén hozzájárulás céljából a részjegytulajdonosok közgyűlése egybehívandó. A részjegytulajdonosok nem elle­nezhetik a társaság időeh'itti feloszlását, ha ezt a társasági tőkének, — a tartalék felhasználása után, — egynegyedét meghaladó veszteség indokolja. Minden egyéb esetben az időelőtti feloszlás iránti indítvány a részjegybirtokosok közgyűlése elé is tartozik. Ha ez elfogadja, ugy ettől kezdve aré-zjegybirtokosoknak minden követelése megszűnik a tár­sasággal szemben. Ha nem járul hozzá, akkor a részvénye­sek közgyűlése által el határozott feloszlás érvényes ugyan, de a íészjegybirtokosoknak a társaság ellen kártérítési igé­nyük van. Ezt az igényt a részjegybirtokosok a részvényesek közgyűlésétől számított hat hó alatt, csak képviselőik utján és együttesen érvényesíthetik. A részjegybirtokosok közgyűlése jogosult a tömeg rész­jegyei számára egy, vagy több képviselőt kijelölni, a kijelö­lést a közgyűlés közli a társasággal és megszabja a képviselők hatáskörét. A képviselők nem avatkozhatnak a társaság ügy­vitelébe, részt vesznek, de szavazati jog nélkül a részvénye­sek közgyűlésén, ahol ugyanazon felszólalási joguk van, mint a részvényesekiiak, minden közgyűlés jegyzőkönyvéről má­solatot vehetnek, egyébként a megbízás általános szabályai­nak vannak alávetve. A kellőkép nem jogosult egyéni keresetek kikerülése céljából a törvény ugy rendelkezik, hogy ugyanazon tömeg részjegyeit illető közös jogok gyakorlására vonatkozó bíró­sági keresetek csak a közgyűlés megfelelő határozata, alapján s a közgyűlés által tagjai közül választott képviselő utján adhatók be. Dr. Nyulászi Alajos. A vagylagos viszontvétkességi kérelem. Még az 1928 dec. 6-án kelt P. III. 5543/928. sz. határozat szerint is, ha alperes viszontkeresetét kifejezetten fenntartotta és viszjonkeresetének elutasítása esetére viszontvétkesség megállapítása iránt a H. T. 85. §-a 3. bekezdésének értei-

Next

/
Oldalképek
Tartalom