Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - Alapitói részjegy, parts de fondateurs

294 őket a társaság- jövedelméből. A természetbeni apport (szabadalom, műszaki tanulmány, szolgáltatott munka) ellenében adott részjegy kibocsátását oommissairenak kell hetelesiteni. Ugyanaz a társaság különböző jogokkal felruházott részjegyeik több kategóriáját is létesithetii amely esetben minden kategória különálló tömeget (masse) képez. A tulajdonosok jogait az alapszabályok, vagy a részjegyeket kibocsátó közgyűlés határozatai szabályozzák. Ugyanazon tömegbe tartozó részjegyek birtokosai ellenkező szabályozás hiányában bármikor közgyűlést tarthatnak, melynek szótöbbséggel hozott határozatai ugyanazon tömegbe tartozó valamennyi részjegy tulajdonosára kötelezők. A közgyűlést a társaság hívja egybe s ez határozza meg a napirendet. Ugyanazon tömegbe tartozó részjegyek egyhuszad részének tulajdona feljogosít az egybehivás indítványozására. Az indítvány, melyben megjelölendő a napirend, a társasághoz intézendő, s ha az egybehivás egy hónapon belül meg nem történt, azt az indítványozó csoport a kereskedelmi törvényszék elnökének felhatalmazása alapján maga eszközölheti. A jelenlévő, vagyonmeghatalmazottak által képviselt részjegytulajdonosok neve és lakása jelenléti ívre írandó, mely feltünteti mindegyiknél a részjegyek számát. A jelenléti ív az elnök által hítelesiteindő ós legkésőbb az első szavazás előtt a közgyűlés tagjai rendelkezésére bocsátandó. A legtöbb részjegy tulajdonosa elfoglalja az ideiglenes elnöki széket, ezután a közgyűlés beiktatja a végleges vezetőséget ós pedig egy választott elnököt, két a. jegyzés sorrendjében legtöbb részjeggyel bíró szavazatszedő és egy titkárt, akit az elnök és a két szavazatszedő nevez ki, s aki esetleg olyan egyén is lehet, akinek nincs részjegye. A jegyzőkönyvet a vezetőség aláírja s csatolja hozzá a jelenléti ivet, a meghatalmazásokat s mindezt a közgyűlés által meghatározott helyen leteszik, Az összehívás s a közgyűlés megtartásának költségei a társaságot terhelik. A közgyűlés határozatképes, ha az érdekelt tömegbe tartozó összes részjegyek háromnegyede képviselve van, nem számítva a társaság birtokában levő részjegyeket. Ezen feltétel hiánya esetén második közgyűlést hívnak össze ugyanazon napirenddel és ez határozatképes, ha a tömeg részjegyeinek legalább fele képviselve van. Ha ez sem határozatképes, harmadik közgyűlést hívnak egybe, s azon elég a részjegyek egyharmadának jelenléte. A közgyűlés minden tagjának annyi szavazata van, ahány részjegye, de a társaság nem szavazhat a tulajdonában, vagy pedig bármi módon birtokában levő részjegyekkel. A határozat csak a jelenlevő és képviselt részjegyek szavazatának kétharmad többsége esetén érvényes.