Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - Önbiztositási kikötés megsértése a biztosított által

289 támadni, azoniképen a biztosítás tartama alatt is joga van a biztosítónak a szerződés lényeges rendelkezései megsértése következtében a szerződóst megtámadni. Ha ezt a kérdést a felek az ajánlatban vagy kötvényben precizirozták, ngy a kérdés meg van oldva a. jogvita szempontjából, ha azonban nincs kimondva Írásban, hogy mi történjen, ha a biztosított önbiztosilási részét máshol biztosításra, feladja, a vita legkülönbözőbb megoldása elképzelhető. Én a már előbb kifejtettek miatt azt az álláspontot vallóin, hogy ilyenkor a biztosító a szerződóst megtámadni jogosult, de nem állhat el a szerződéstől egyoldalúan. Ha. a. bíróság a kereset vagy kifogás alapján kimondotta, hogy a szerződés a. biztosított hibája folytán érvénytelenné vált, ngy a. továbbiakban a, KT. 486. §. rendelkezései i í ányadók. Ez a kérdés azért vált különösen aktuálissá, mert alakult Budapesten egy biztosító, amelynek főüzletága az volt, hogy a, többi biztosító által önbiztositási kikötéssel elvállalt biztosítási szerződések biztosítottjainak önbiztositási részét elfogadta pótbiztositásra. Az egyezményes biztosítók ez ellen az eljárás ellen különféle módon védekeztek, egyesek azonnali hatállyal elállottak az alapszerződéstől, mások megmaradtak az egyszerű tiltakozás mellett, de voltak olyanok, amelyek a pótbiztos itás tudomásulvételét tul magas pótdíj lefizetésétől tették függővé. Tudomásom szerint ezt a kérdést tárgyazó néhány per vár még eldöntésre a közléjövőben a bíróságoknál. Annak a. rendezetlen kérdésnek jogszabállyal való eldöntését pedig, hogy mi legyen, ha a. felek a szerződés tartama alatt lényegesen megszegik a szerződést, a készülő biztosítási codex szerkesztő jenek nagybecsű figyelmébe ajánlom. Dr. doberdói Breit Zoltán. A készfizető kezes megintése. A Kúria P. V. 3297/1928. számú határozata, érdekes kijelentéseket tartalmaz a készfizetői kezes megintés i kötelezettségére vonatkozóan. Az adott esetben a készfizető kezes alperes azt kifogásolta, hogy a hitelező felperes tőle a teljesítést nem kívánta és még arról sem értesítette, hogy az egyenes adós nem teljesítette a kötelezettségét. A felperes ezzel szemben a dies interpellál" pro homine tételére hivatkozott, amelyet a II. bíróság el is fogadott. A kir. Kúria ezzel szemben kimondotta, hogy a tétel csupán az adósra, vonatkozóan áll helyt, de a. készfizető kezesre nem, mert a készfizető kezes is feltételezheti, hogy a tartozást az egyenes adós fogja kifizetni. Majd folytatólag kifejti a, Kúria, hogy a. felperes részéről a kezessel szemben történő megintés elmulasztása felperes terhére gondatlanság, mert igy a kezest nem juttatja abba a helyzetbe, hogy 20