Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1929 / 1. szám - A gépjáróművek közuti forgalmát szabályozó nemzetközi egyezmény és magánjogi kártérités
25 járókra, de magukra a közlekedési eszközök használóira leselkedő veszélyeket, baleseteket lehetőleg megelőzzük. A jog terén a közlekedésnek ez az ujabb fejlődése a veszély megelőzését célzó, a közlekedés rendjét szabályozó közigazgatási rendőri szabályokban, a magánjog terén pedig a kártérítési jogszabályok változásában, a tárgyi felelősség elvének elönyomulásában érezteti hatását, A Parisban 1926. április 24-én aláirt a gépjárművek közúti forgalmjának szabályozására vonatkozó nemzetközi egyezmény, főleg közigazgatási, a közlekedés rendjére és a balesetek megelőzésére vonatkozó szabályokat tartalmaz. A nemzetközi forgalomban csak olyan gépkocsi vehet részt, amelyre vonatkozólag a biztonság célját szolgáló feltételek fenforgását az illetékes belföldi hatóság megállapította. Az egyezmény megszabja a kormánykészülék, a fékrendszer, a hangjelző készülék, a világító berendezés kellékeit, melyek mind azt a célt akarják elérni, hogy a gépjármű szerkezete olyan legyen, hogy annak hiányosságai ne eredményezzenek balesetet. Vannak rendészeti szabályok a gépjármű jelének, az alváz, a motor gyártási számának feltüntetésére vonatkozólag, melyek a gépjármű felismerhetőségét és azonosságának megállapítását akarják lehetővé tenni. Azonkívül nemzetközi vonatkozású jeleket állapit meg az uton levő közlekedési veszélyek, akadályok jelzésére és ezáltal maguknak a gépjármű használóinak testi épségét védi. Végül szabályokat tartalmaz arra vonatkozólag, hogy kiknek szolgáltathatók ki nemzetközi vezetői engedélyek, mely szabályok szintén azt célozzák, hogy olyan vezetői legyenek a járműnek, akik a baleseteket kellő gondossággal és szakértelemmel el tudják háritani. Összegezve tehát az egyezmény rendelkezéseinek célját ezek olyanok, melyek 1. a gépjármű felismerhetőségére rendészeti szemponból, 2. a közönséget érhető balesetek és károk, 3. a gépjárművet használókat érhető balesetek és károk megelőzésére és elhárítására valók. E szabályok itt leirt természetéből kitűnik, hogy ezek az intézkedések közigazgatási természetűek. Büntetőjogi vonatkozásai annyiban lesznek, hogy e szabályok áthágását a nemzeti törvényhozások kihágássá fogják minősíteni, továbbá baleset esetén gépjárműnek e szabályok be nem tartásával való használata már magában elegendő lesz a büntetőjogi felelősséget megállapító gondatlanság fenforgásához. Fejtegetésem további keretében az egyezmény magánjogi vonatkozásai közül a kártérítési joghoz való viszonyával akarok foglalkozni. Tekintettel arra, hogy a gépjármű-érdekeltségek ér-