Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 5. szám - A közbenszóló ítéletnek perujitási keresettel önállóan való megtámadhatósága; 1. [r.]

186 a dolgok fölött itél, hogy mi az, ami van, és mi az, ami legyen — ma is irányadó és minden időkön át a jövő fejlődés útja. Annak a, kérdésnek eldöntését illetőleg tehát, hogy a közhenszóló itélet — tekintettel az 1911:1. t.-c. 563. §ának első bekezdésében foglalt arra a rendelkezésre, hogy „a jogerős végitélet, ideértve a részitéletet is, perujitási keresettel megtámadható" •— önállóan a polgári perrendtartás most idézett szakasza alapján megtámadható-e ezeket az értelmezési szabályokat kell követnünk, nert erre a problémára vonatkozóan nemcsak' a törvény nem tartalmaz kifejezett rendelkezést, hanem a perjogtudomány és a jogalkalmazás sem foglal el a jogértelmezés terén oly egységes álláspontot, amely a fennebb jelzett követelményeknek megfelel. Dr. Magyary Géza, egyetemi professzor,1 anélkül, hogy ennek részletes indokolását kifejtené, a törvény fennebb hivatkozott rendelkezésére való puszta hivatkozással azt a nézetet vallja, hogy jogerős közbenszóló Ítélet ellen önmagában véve nincs perújítás. Ugyanerre az eredményre jut dr. Antalfy Mihály, m. kir. kúriai biró,2 és ezt az álláspontot tette magáévá -több esetben a bíróság.3 1 Magyar Polgári Perjog, második kiadás, 601. 1. "- A közbenszóló itélet elleni külön perújítás kérdése cimü értekezés. Magyar Jogi Szemle X. évf. 1. sz. 28. 1. 3 A m. kir. Kúria az 1917. évi június hó 26. napján P. VIII. 2562/1917—5. szám alatt hozott Ítéletében egyfelől elfogadta a fellebbezési bíróság ítéletében kifejtett azokat az indokokat, hogy a Pp. 563. §. fennebb idézett rendelkezésének kitér* jesztő magyarázatát általános perjogi szempontok sem célszerűvé, sem indokolttá nem teszik, minthogy perújításra csak abban az esetben van szükség, ha akár az egész kereseti igény, akár pedig annak egy része tekintetében a peres eljárás már jogerősen és akként van befejezve, hogy annak eredményeképen vagy a kereset elutasítása, vagy pedig a kereseti igény egészen, vagy részben való megítélése következett be; ellenben csupán a kereset jogalapjának fennállását megállapító közbenszóló ítéletnek még nem is szüksége képeni következménye az alperes marasztalása, mert megtörtén* hetik, hogy a jogalap kérdésében nyertes felperes a mennyiségre nézve folyó eljárás eredményében pervesztessé válik, és igy a per a kereseti követelés elutasításával nyer befejezést. Ilyen esetben pedig a perújításnak megengedése a jogalap kérdésében hozott közbenszóló itélet ellen nyilvánvalóan felesleges, és a felek érdé* keit nem szolgáló jogorvoslatként jelentkeznék; másfelől pedig a m. kir. Kúria még a maga részéről kifejtette, hogy a Pp. 563. §*ának 11. pontjában foglaltakból is nyilvánvaló, hogy a 11. pont alapján