Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 5. szám - A közbenszóló ítéletnek perujitási keresettel önállóan való megtámadhatósága; 1. [r.]

187 Az ellenkező — és pedig különösen a német perjog szellemiéből is merített - álláspont tükröződik vissza dr. Jancsó György egyetemi professzor munkájából.4 előterjeszthető perújítás esak az ügy érdemének kérdésében engedett jogorvoslat, ámde a perújítással megtámadott közbenszóló ítélet (Pp. 391. §.) az alperesnek az alapkereset érdemét tevő pénz* beli marasztalása kérdésében nem döntött. Az 1925. évi június hó 3. napján P. IV. 6512/1924—33. szám alatt hozott ítéletében pedig a m. kir. Kúria a perujitási keresetben felhozottakat ugy ítélte meg, hogy amennyiben azokat az alperes az alapperben kellő időben, azaz a közbenszóló Ítéletet megelőző eljárásban állította, és bizOí nyitotta volna, ugy az alperesre kedvezőbb határozat keletkezhetett volna. Minthogy pedig a felhozott tények az alapperben a közben; szóló ítélet meghozatala után —• elkésve — adattak elő, és így azokat a végitélet hozatalánál a közbenszóló ítélet anyagi erejénél fogva már nem lehetett figyelembe venni: ennélfogva az emiitett — és a követelés alapjára vonatkozó — tények és bizonyítékok a Pp. 563. §=ának 11. és 12. pontja értelmében a végitélet elleni per* újítás alapjául szolgálhatnak. Ezenkívül az 1926. évi június hó 16. napján P. IV. 5147/1925—40. szám alatt hozott ítéletében is a m. kir. Kúria az előbb kifejtett álláspontot juttatta érvényre, és a Pp. hivatkozott §;ában foglalt rendelkezést ugy értelmezte, hogy a közbenszóló itélet ellen önállóan nem lehet perújítással élni, tehát az adott esetben hiányzik a perujitási keresetnek egyik törvényes feltétele: a jogerős végitélet (illetőleg részitélet); majd kifejtette, hegy nem lehet kétség a törvénynek ama szándéka felől, hogy a közbenszóló itélet ellen önálló periujitás a Pp. nem kivánt megen* gedn, mert az 563. §. világosan ugy rendelkezik, hogy a jogerős végités let, ideértve a részitéletet is, támadható meg perujitási keresettel, és mert a törvény a perújításról szóló ötödik cim egyéb szakaszaiban is mindenütt (?) a végitélet kifejezést használja, ahol az alapperbeli ítéletet jelöli meg. Különben pedig a perújítás utja a végitélettel kapcsolatban a fél előtt nyitva áll abban az esetben is, ha a per* ujitási ok a közbenszóló itélet ellen forog fenn (Pp. 565. §;a). Kizárólag célszerűségi szempontok pedig szintén nem vezethetnek az 563. §*nak kiterjesztő értelmezésére, mert ily szempontokról leg; feljebb akkor lehet szó, ha a perujitási kérelem alapos, az ellenkező esetben azonban a mennyiség kérdésében folyó eljárásnak az önálló perújítás megengedése esetében alig mellőzhető felfüggesztése azok= nak a jogos érdekeknek sérelmére lenne, amelyek a per befejezi-, séhez a közbenszóló Ítélettel eldöntött kérdésben nyertes fél részé* rol fűződnek. 4 A magyar polgári perrendtartás rendszeres kézikönyve. Néhai dr. Jancsó György irodalmi hagyatékának felhasználásával irta dr. Meszlény Artúr, kir. Ítélőtáblai bíró, egyetemi magántanár. Budapest, 1915. II. kötet. 556. 1. Itt a Pp. 565. §*ában foglalt rendel* kezésre való hivatkozással kifejtést nyer, hogy egyesek (Plósz, 13*