Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4. szám - Az 1928. év magánjogi és hiteljogi birói gyakorlata. Irták: dr. Glückstahl Andor, dr. Huppert Leó és dr. Varannai István [könyvismertetés]

57 B) Hiteljog, B 2. Csőd; megtámadás. Az a jogcselekmény, amely szerint a vagyonbukott részvénytársaság a már előbb bekövetkezett fizetésmegy szüntetés dacára eltűrte, hogy az alperes a keresti szikvizgyári berendezést a 14. illetve 21. alatt csatolt okirat tartalma szerint 1925. szeptember hó 19. napján tőle visszavegye, a fellebbezési bíróság helytálló ítéleti döntése szerint sikerrel meg nem támadható, mert ezzel a vagyonbukott részvénytársaság a berendezés tekintetében az alperest megillető tulajdonjog érvényesítését engedte csupán meg, amely tulajdonjog alapján az alperes a Cs. T. 42. §-a értelmében még a csődnyitás után is követelhette volna a berendezés kiadását. (P. VII. 1998/1928. — C. 1928. november hó 14-én.) B 2. Csőd; megtámadás. A fellebbezési bírósági Ítéletnek az elsőbiróságtól átvett helytálló indokolása szerint az utóbb vagyonbukottá lett felperesi részvénytársaság a K. F. ingatlanára szerzett zálogjogára nem visszteher nélkül engedett az alperesnek a 3. és 5. •/. alatti okiratok tartalma szerint alzálogjogot, mert ennek ellenértéke volt az, hogy az alperes az alzálogjog engedélyezésére vonatkozó 3. J. alatti nyilatkozat átvétele után szállította — a nem vitás tényállás szerint — a K. F. malmához a hajtóerőt szolgáltató gépeket s ezzel a felperesi részvénytársaságnak az engedett alzálogjogot meghaladó összeg tekintetében fenmaradt jelzálogjoggal biztosított követelésének fedezete értékben emelkedett, azonkívül az alzálogjog engedélyezésének ellenértéke volt az 5. ./. alatti megállapodás kifejezett tartalma szerint a K. F. részéről a felperesi részvénytársaságnak fizetni kötelezett 3000 aranykorona és az e tekintetben Ls helyt álló alsóbirósági ítéleti indokolás értelmében, a K. F. által a felperes részvénytársaság javára 30.000 aranykorona összeg erejéig adott zálogjogbekebelezési engedélyA jelen keresettel megtámadott alzálogjogengedél yezés ezek szerint nem történvén visszteher nélkül vagy színleges visszteher mellett, az a Cs. T. 28. §-a, nevezetesen annak 1. pontja alapján nem hatálytalanítható. De nem hatálytalanítható az a Cs. T. 27. vagy 29. §-a alapján sem, mert a felperes tömeggondnok nem hozott fel a perben olyan ténykörülményeket, amelyekből meg volna állapítható, hogy a vagyonbukottá lett részvénytársaság az alzálogjogengedélyezés idején az alperes tudtával fizetéseit már megszüntette vagy azzal hitelezőit megkárosítani szándékozott. (P. VII. 4401/1928. — C- 1928. augusztus hó 29-én.) B2. Csőd; megtámadás. Alperes maga sem tette vitássá a fellebbezési bíróságnak azt a ténymegállapítását, hogy azért kért -js