Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4. szám - Az 1928. év magánjogi és hiteljogi birói gyakorlata. Irták: dr. Glückstahl Andor, dr. Huppert Leó és dr. Varannai István [könyvismertetés]

56 A 355. Munkás szerződésszegő magatartása. A munkás, aki szerződésileg megállapított munkabérét a munka abbanhagyásáva 1 való fenyegetés mellett felemelni kívánja, nyilván szerződésszegőnek Tekintendő. Ha azután a munkaadó az előállott kényszerhelyzet következtében bizonyos meghatározott időre a munkabért fel is emeli, az a munkás szerződésszegési tényén nem változtat, az nem vonja maga után azt a jogi következtetést, mintha ezáltal a szerződésnek a munkabérre vonatkozó kikötése az egész szerződési időtartamra kiterjedően megváltozott volna a meghatározott időre történt béremelés csak arra az időre ad magasabb bérköveteléséhez a munkásnak jogot, amely időre vállaltatott a szerződésszegés ténye azonban hatályát változatlanul megtartja. Ebből következik, hogy a határozott időtartam leteltével a munkaadó a munkással szemben a szerződésszegés következményeit alkalmazhatja, őt a szolgálatából elbocsáthatja, és még az esetben sem köteles megtartani, ha a munkás azontúl az eredeti munkabér alapján kíván is dolgozni. (Kúria P. II. 5787/1927. — 1928. december 18-án.) A 40. Érdemetlenség özvegyi jognál. Az alperesnek ós M. L-nek a viszonyára az egy házban, de nem egy szobában való lakás semminemű következtetésére nem enged, — de az elfogadott egyéb tények (a M. I. beismerése és az alperes családtagjaival szemben való viselkedése) mint nem az alperes tényei sem utalnak szükségképen arra. a következtetésre, hogy az alperes M. 1.-vel ágyassági viszonyban él. A nemi viszony nélkül közös háztartásban való együttélés azonban az alperes társadalmi körében s annak erkölcsi felfogása szerint nem tekinthető az elhalt férj iránt tartozó kegyeletet sértő olyan súlyos erkölcsi botlásnak, hogy annak alapján az alperesnek az özvegyi jogra való érdemetlenségét megállapítani lehetne. (Kúria P. I. 4962 1923. — 1927. december 2-án.) A 41. Kötelesrész és örökbefogadás. Jogszabályaink szerint a kötelesrészre jogosított leszármazó kötelesrésze örökbefogadás által nem sérthető s ennélfogva az örökbefogadott gyermek a korábban született törvényes gyermeket illető kötelesrész arányának meghatározásánál számításba nem vehető, jóllehet egyébként örökbefogadott gyermek öröklési joga a törvényesével egyenlő. (Kúria P. I. 6321/1927. — 1927. december 9-én.) A 41. Végrendelet alakszerűsége. Az állandó bírói gyakorlatnak megfelelő indokolás szerint nem lényeges kellék, hogy az örökhagyó a nevének aláírásánál férjezett voltát is feltüntesse, — a fellebbezési bíróság nem sértett jogszabályt, amikor a végrendeletet, a felhozott okok alapján érvénytelennek nem nyilvánította. (Kúria P. I. 6425/1926. — 1928. szeptember 5-én.)