Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4. szám - Az 1928. év magánjogi és hiteljogi birói gyakorlata. Irták: dr. Glückstahl Andor, dr. Huppert Leó és dr. Varannai István [könyvismertetés]

55 eltartási követelésének számbavételével lehetne kötelezni. (Kúria P. III. 182/1927. — 1927. október 27-én.) A 23. Építmény idegen telken. Aki türi, hogy a telkére a szomszéd.'];!, í'áépit, az a ráépítésnek eltávolítását ntóbb nem követelheti. (Kúria P. V. 1582/1927. — 1928. augusztus 31-én.) A 303. Szolgáltatás határozottsága. Valamely szolgáltatás kötelezése határozottnak tekintendő, ha a szolgáltatás tárgya pontosan meghatároztatott, habár annak mértéke összegszerűiéig meghatározást nem nyert is. A kötelezettségvállalás határozottságán nem változtat az, hogy a jutalék összege számszerűleg meg nem határoztatott, mert a fizetendő jutalék összegszerűségének megállapítása utólag is megtörténhetik a kereskedelmi szokások alapján hasonló munkakört betöltő más tisztviselők jutalékilletményeinek figyelembe vételével, vagy más módokon. (Kúria P. II. 1306/1928. — 1928. szeptember 27-én.) A 303. Ágyasság és közös szerzés. Felperes az alperesi jogelőddel 13 éven át ágyassági viszonyt tartott fenn és hogy a peres ingatlanok ez alatt az idő alatt szereztettek, okszerű következtetéssel jutott arra az eredményre a biróság, hogy még ha az ingatlanok egészen a felperes pénzén szereztettek is — felperes a szőllő egész és a házas belsőség fele részének a tulajdonjogát a vele folytatott ágyassági viszony megjutalmazásául engedte át az alperesi jogelődnek. E tényállás mellett pedig az anyagi jog helyes alkalmazásával utasította el a keresetet abból az okból, hogy az ágyassági viszony fenntartása érdekében tett ajándék vissakövetelhetcséhez a birói jogsegély igénybe nem vehető. E mellett a jogi álláspont mellett közömbös lévén az, hogy aZ ingatlanok vételárát egészen a felperes pénzén fizették-e ki: a fellebbezési biróság nem sértett eljárási jogszabályt azzal, hogy az erre nézve felajánlott bizonyítás felvételét mint feleslegeset méllőzte. (Kúria P. V. 8093/1926. — 1927. december 16-án.) A 305. Tévedés. A jegyzőkönyvek és mellékleteik, valamint az ítéleti tényállás nem foglalnak magukban az alperes által tett oly tényállitásokat,amelyekből következtetni lehetne arra, hogy az alperes menthetőén tévedett, hogy tévedését a felperes rosszhiszeműen felhasználta, vagy, hogy a felperes őt tudatosan megtévesztette, már pedig az anyagi jog szerint, a félnek nyilatkozatai tévedés következtében csak akkor hatálytalanok, ha a fentebb felsorolt körülmények bizonyítása megtörtént. (Kúria P. III. 2035/1927, — 1927. december 21-én.) A 311. Kamatmaximum. A hatályban levő 1877. évi VIII. t.-c. 4. §-a értelmében évi 8%-nál magasabb kamat meg nem ítélhető. (Kúria P. VII. 1567/1928. — 1928. június 26-án.