Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4. szám - Az 1928. év magánjogi és hiteljogi birói gyakorlata. Irták: dr. Glückstahl Andor, dr. Huppert Leó és dr. Varannai István [könyvismertetés]

54 A 12. Gyermek törvényessége. Az állandó gyakorlat szerint a feleségnek a házasság fennállása alatt fogant gyermekét törvényei, származásúnak kell tartani, kivéve, ha oly tények nyernek bizonyítást, amelyekből következtetni lehet arra, hogy a férj, a gyermek fogantatásának ideje alatt, a feleségével nem közösülhetett. A. közösülés kizárt volta következtében ugyanis lehetetlenné vált a. nemzés. Lehetetlenné válik azonban a nemzés akkor is, ha a férj ámbár a gyermek születése napjától visszafelé számitott 182-ik naptól 300 napig terjedő fogantatási idő alatt, de csak oly időben közösülhetett a feleségével, amikore a gyermek fogantatására már előzőleg megtörtént. Természeti lehetetlenség ugyanis az, hogy terhes állapotában végrehajtott közösülés következtében a. nő újra teherbe jusson. Amennyiben tehát oly tények bizonyulnak valóknak, amelyekből az utóbb emiitett esetre kell következtetni, a nemzés kizárt volta következtében, épugy, mint az előbbi esetben, a gyermek törvényes származására vonatkozó vélelmet megdőltnek kell tartani. (Kúria P. III. 418/1927. — 1927. november 16-án.) A 12. Szülőtartás. A fennálló jogszabály értelmében a vagyontalan gyermek szülője valóban köteles mindenét megosztani gyermekének fentartása céljából, s bár a gyermek is erkölcsileg kötelezve van szülőjével szemben még a vagyona állagának megcsonkításával is a nélkülözhetetlen tartást nyújtani, de a birói gyakorlat által kifejlesztett jogszabály szerint a szülővel szemben is megkívánható feltételeg esetén a gyermeket a szülőtartás csak annyiban terheli, h erre illő megélhetésének veszélyeztetése és vagyonállagának feláldozása nélkül — képes. (Kúria P. III. 5181/1927. — 1927. december 16-án.) A 13. Törvénytelen gyerme!: tartása. A birói gyakorlatban állandóan követett jogszabály az, hogy az anya házasságon kivül született gyermekének tartásdiját a kereset indítása előtti hosszabb időre is jogosítva van követelni, ha ebbeli igényének érvényesítésében tőle nem függő körülmények által volt gátolva, jelesül, ha annak hosszabb időn át való nem érvényesítése épen magának a természetes atyának ténykedésére vezethető vissza és a fizetéssel való puszta hitegetés és egyéb körülmények mérlegelése mellett kellő mentségi okul szolgálhat a már lejárt tartási díj iránti igénynek, per utján később történt érvényesítésére. Jogszabály továbbá az, hogy a házasságon kivül született gyermek eltartási kötelezettsége a természetes atya elhalálozásával nem szűnik meg, hanem hagyatéki tartozáskép annak hagyatékát terheli, de ez esetben is a házasságon kivül született gyermek tartása fejében csak oly járadék követelhető, amilyennek szolgáltatására az apát a hagyaték alapján — saját keresőképességét figyelmen kivül hagyva — a kiskorú törvényes gyermekei s házastársa