Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4. szám - Az 1928. év magánjogi és hiteljogi birói gyakorlata. Irták: dr. Glückstahl Andor, dr. Huppert Leó és dr. Varannai István [könyvismertetés]

ESETTÁR Szerkesztik: Dr. Huppert Leó, ifj. Dr. Nagy Dezső és ifj. Dr. Szigeti László. A) Magánjog A 01. Alapítvány visszavonhatósága. Az élők közti alapítvány attól fogva, hogy az alapítólevél a kezelésre hivatott szervnek be­in (itattatott, többé vissza nem vonható még akkor sem, ha valamely a törvény által előirt hatósági jóváhagyás tárgyában még intéz­kedés nem is történt. (Kúria P. I. 2078/1928. — 1928. június 6-án.) A 10. Elhagyás jogossága. Az Ítéletben megállapított tényekből a fellebbezési bíróság azt a jogi következtetést vonta le, hogy fel­peresnek a házassági együttélés már előbb elhatározott eme meg­szüntetésére jogos oka nem volt, ezek szerint alperesnek a követ­kező napon felperessel szemben kifejezésre juttatott alaptalan és súlyos gyanúja, jogos indokból szolgálhatott ugyan a felperesnek arra. hogy az alperessel folytatott házassági életközösséget meg­szakítsa-, ez az időközben érvényesithetővé vált jogos indok azon­ban nem mentheti felperesnek azt a kötelességsértését, amellyel minden bizonyított jogos ok nélkül a közös lakás végleges elha­gyását már előzőleg elhatározta. Felperesnek ebből a magatartásából nyilvánvaló, hogy a há­zassági életközösség megszakításában az alperessel egyaránt vét­kes . (Kúria P. III. 8085/1926. — 1927. december 6-án.) A 10. Házasfelek együttlakása harmadik személlyel. Nem állhat meg a. fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a férj csak abban az esetben volna köteles a házasélet zavartalanságát veszélyeztető harmadik személyt a közös lakásról eltávolítani s a házasélet zavartalanságát ily módon biztosítani, ha a feleség őt erre felkéri, mert az együttélés zavartalanságát veszélyeztető s a harmadik személy magatartásában jelentkező ezt az akadályt a fe­4

Next

/
Oldalképek
Tartalom