Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1929 / 1. szám - A valorizációs törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazása a gyakorlatban
9 ölelkezés alkotásánál figyelembeveendő irányelvekre, különösen a „tönkrejutás" és „indokolatlan előny" fogalmát illetőleg. A tönkrejutás fogalma tudvalevőleg a valorizációs kói (lések megoldására használt eszközök' fegyvertárában már kezdetben is nagy szerepet játszolt, különösen a németeknél. Mindjárt meg is mondhatjuk, hogy méltán erős támadásokba)) is részesült, ugy, hogy végeredmény kép le került a napirendről. Általában a tönkrejutás fogalmának törvénybeli értelmezésénél két álláspont küzd egymással, egyik, mely az u. n. abszolút tönkrejutási kivánja, a másik viszont a relatív, tehát a hitelező megelőző életsandardjához viszonyított tönkrejutásra helyezi a súlypontot. A törvény maga nem disztingvál és ha abból indulunk ki, hogy itt egy szorosan magyarázandó kivételről van szó, magunkévá tehetnők azt az álláspontot, hogy a törvényhozó akarata az u. n. abszolút tönkrejutásra, melynek fokmérője a hitelező anyagi erejének a létminimumot meg nem haladó volta, irányult. Erre az álláspontra helyezkedik egyik mélyen szántó cikkében űr. Varannai István,2 kinek különösen azt a megállapítását tekintem megszívlelendőnek, mely szerint, ha a tönkre jutást relációba hozzuk az egyes társadalmi és gazdasági osztályok megelőző és jelenlegi életstandardjával, ugy ezzel összeütközésbe kerülnénk a jogegyenlőség alapelveivel. Mindenesetre tartalmas gondolat. Mindennek dacára azonban ezt az álláspontot a maga merevségében nem tehetem magamévá. Nézetem szerint ugyanis a tönkre jutás fogalmának értelmezéséné] a merev szabályok felállítása ellen szól az is, hogy a közfelfogás — mely szintén figyelembe veendő — atönkrejutást legtöbb esetben relatív szemponthó! veszi, összehasonlítva a tönkrejutottnak megelőző és utóbbi életstandardját. Nem mutatkozik valószínűnek, hogy a törvényhozó a Pp. 112. §-ának első pontjában körülirott vagyoni állapotát a hitelezőnek kívánta irányadónak tekinteni, mert ha ez lett volna a szándéka, ugy módjában lett volna a tönkrejutás felette labilis fogalma helyett precizirozni, hogy k hitelezőnek milyen közelebb meghatározott vagyoni és kereseti viszonyai mellett véli megadhatónak az átértékelést, 1 Egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről szóló tör* vény magyarázata. FrankliníTársulat 33—34. old. 2 Polgári Jog: IV. évf. 7. szám. 144. old.