Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4. szám - Hitelügyletek és a büntetőjog

142 seknél azonban csak cuni grano salis adja meg a segítséget. A pactum res. dom.-iiak meglehetősen kitaposott jog­gyakorlata van. Az egész intézményt, mint tudjuk, a magánjog építette ki — a büntetőjog csak utólag s kissé vonakodva követte a magánjog fejlődését, Most azonban a büntetőjog kezdi már a magánjogot is túlszárnyalni^s oly esetekben, mikor a kikötés magán jogilag még vitás lehet, a büntetőjog sikkasztást állapit meg. így pl. abban az esetben, mikor kiskorú vásárolt tulajdonjog fenntar­tása mellett és az atyja vállalt érte kezességet. A Kúria álláspontja szerint ezzel a törvényes képviselő jóvá­hagyta az ügyletet és a tulajdonjog fenntartásának ki­kötése magánjogilag és büntetőjogilag egyaránt érvé­nyes. (Kúria 1907. dec. 27.1. B. 9887/1907. B'j. dt. II: 48.) A gyakorlat sokszor túlzásba is csap át az eladó érdekei­nek védelmében, igy pl. az elfogyasztásra és felhaszná­lásra szánt ingók eladása esetén. Ezeknek természete és tulajdonsága zárja ki, hogy tulajdonjog fenntartással lehessen eladni. A ruha készítésre vásárolt szövetnél, a háziasszony által beszerzett élelmiszereknél hiába köti ki az eladó a dom. res.-ot. Ilyen kikötéseknek jogilag hatálya ugy sem lehet, mert maga a jogügylet célja szól a ki­kötés értelme s érvényessége ellen. Protestatio facto contraria-nak hívja ezt a jogi műnyelv; bíróságaink azonban még mindig nem veszik következetesen figye­lembe; gyakran hoznak — igaz, hogy az alsóbb fokú bíróságok — bűnösséget megállapító Ítéleteket, Az eladó védelmét szolgálja az a gyakorlat is, hogy a vevő nem szabadul büntetőjogi felelőssége alól, ha a vételárat váltóval fizeti ki, de a váltóját később nem váltja be (Kúria 1907. ápr. 23. I. Bt. 3996/907. Bjogi dttr. I. 136.) Szigorú magánjogi felfogás szerint u. i., ha a váltó fizetésül adatik, ezzel a vételár ki van fizetve s meg­szűnik a fenntartott tulajdonjog. A büntetőjog azonban tulteszi magát ezen jogi formulán és sikkasztást állapit meg. Szerintünk ez nem feltétlenül helyeselhető állás­pont, mert bűnösség csak az esetben volna megállapít­ható, ha a vevő részéről a váltó adása rosszhiszeműen, eleve a be nem váltás szándékával történt. Főleg részletügyleteknél találkozunk továbbá olyan megállapodásokkal, melyekben az adós fedezetül kukásá­nak berendezését köti'lé. A behajtási eljárás során a hi­telező abban a kellemes meglepetésben részesül, hogy az ingók nem az adósáé, mert vagy eladta közben azokat, vagy jobbik esetben a sógor, vagy a nagybácsi ki­igénylik. A Kúria egy analóg esetben, midőn a gazd­uram tartozásának biztosítására kézizálogul borjukat és

Next

/
Oldalképek
Tartalom