Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 3. szám - Markovits Rodion: Szibériai garnizon

47 az igazgatóságnak nem áll jogában az, hogy amaga vagy vala­mely tagja részére a. szövetkezet vagyoni megterhelésével olyan ja­vadalmazást állapithasson meg, amely az alapszabályokban tüze­tes körülhatároltsággal benn nem foglaltatik vagy a közgyűlés mint a szövetkezet erre hivatott szerve által külön el nem határoz­tatott. Ezenkívül a mérleg megállapításának ós a nyereség felosz­tásának a közgyűlés hatáskörébe utaltságából (Kt. 240. és 179. is folyik, hogy az igazgatóság vagy egyes tagjai díjazásának a mérleg és a felosztandó nyereség mikénti alakulására befolyással biró megállapítása a közgyűlés elhatározása köréből el nem von­ható. Az alapszabályok 57. §-a ennek megfelelően rendelkezik is ak­ként, hogy az igazgatóság díjazása az évenkinti tiszta nyereség­nek 12%-a fordítandó. Ezzel az alapszabályi intézkedéssel és a törvény fentebb említett rendelkezéseivel azonban ellentétben áll a 37. és 47. §§-oknak az a rendelkezése, amely szerint az igazgatóság külön megbízása alapján eljáró egyes igazgatósági tagoknak vagy az igazgatóság által működési köre egy részének átruházásával megbízott választmányi tagoknak és társasági hivatalnokoknak a díjazását az igazgatóság állapltja meg. A kereskedelmi törvény rendelkezéseiből kitünőleg a cégvaló­diság elve — amint ez a Kt. 12. és 15. §§-aiból következik, — feltét­lenül csakis az uj üzlet nyitásánál érvényesül, ellenben a cég további életében már nem nyer feltétlen alkalmazást. Nincs törvényes alapja a tagok szavazati jogát szabályozó 29. §-nak valamint az üzleti nyereség felosztására vonatkozó 57. §­nak módosítását célzó annak a rendelkezésnek sem, amely szerint az egy-egy tag által gyakorolható szavazatok száma a 10-et meg nem haladhatja és hogy az osztalék mérve százalékszerüen eleve állapittassék meg; mert a Kt.-nek 240. §-a szerint a Kt. 176—181. §§-ainak a részvénytársaságok közgyűléseire vonatkozó határozatai a szövetkezetre is alkalmazást nyernek, már pedig e szakaszok szerint a közgyűlés autonóm jogkörébe tartozik a szövetkezet tag­jai szavazati joga terjedelmének az alapszabályok keretében való megállapítása és ugyancsak ebbe z autonóm jogkörbe trtozik a nyereség felosztása is; olyan törvényes rendelkezés pedig nincs, amely a Kt. alapján alakult szövetkezetekre nézve akár a szavazati jogot valamely korlátnak vetné alá, akár pedig előírná, hogy az osztalék mérve százalékszerüen eleve megállajittassék. (Kúria P. IV. 2398/1928. — 1928. május 22.) B 021. Kereskedelmi ügyletek általában; tartozás elismerés. Erre vonatkozó tételes vagy jogszokásbeli rendelkezés hiányában az adósnak a hitelezőkkel folytatott, előzetes tárgyalások alkalmával a vele szemben támasztott követelések tekintetében való hallgatása egymagában véve tartozáselismerést nem jelent. Egyesség remé­nyében harmadik személy követelése tárgyalás alá vételének egyéb

Next

/
Oldalképek
Tartalom