Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 3. szám - Markovits Rodion: Szibériai garnizon

46 A 41. Hitbizományi rendelkezés királyi jóváhagyás nélkül. Minthogy a hitbizomány alapítási jóváhagyás hiányában nem valósult meg, a hitbizomány alapítására vonatkozó rendelkezés egyfokú hitbizományi helyettesítésként (utóörökösnevezésként) maradt érvényben, ami azt jelenti, hogy a hitbizományként kijelölt vagyont a. végrendeletben a hitbizomány első birtokosául kijelölt személy előörökösként, a hitbizomnáy első várományosául kijlölt személy pedig utóörökösként szerzi meg. (Kúria P. I. 3988/1928. — 1928. október hó 11-én.) B) Hiteljog. B 011. Közkereseti társaság; tag kizárása. A K. T. 86, §-a értelmében a közkereseti társaság tagjának jogában áll a többiek beleegyezése nélkül is vagyonilletősége után a legközelebb lefolyt évre járó kamatokat, és amennyiben ez a társaság világos hátránya nélkül történhetik, a társasági pénztárból oly összeget kivenni, mely a legközelebbi lefolyt évbeli nyereségjutalékát meg nem haladja. A fellebbezési bíróság megállapította ugyan tényként, hogy a pénzkivétel a társaság hátrányára nem szolgált, de nem állapitotta meg, hogy az alperesnek a pénzkivétel időpontját, az 1920. évi augusztus hó végét megelőző üzleti évre mily összegű kamat és nyereségjutalék járt. Ennek hiányában nem állapitható meg ugyan, hogy a pénzkivétel jogosulatlan volt-e, ámde a m. kir. Kúria az ügyet e részben az emiitett körülményre vonatkozó tényállás megállapítása nélkül is döntésre alkalmasnak találta. A meg nem támadott tényállás szerint ugyanis az alperes javára 1920. évi október 20-án, tehát a pénz kivételét követő második hónapban már 140.008 korona, vagyis a kivett összeget megközelítő jövedelemrészesedés mutatkozott, az alperes a kivett pénzt ingatlan vásárlására fordította ós olyan vagyoni helyzetben volt, hogy a kivett összeg visszatérítése kétségessé nem vált, s különben is a társaság pénztárosának jelenlétében történt pénzfelvételt a felperesekkel utólag késedelem nélkül közölte, és a kivett összeget rövid idő alatt visszatérítette. Mindezen körülményeknek, nemkülönben annak a Kt. 100. §-án alapuló szabad mérlegelésével, hogy a felperesek ennek az esetnek kizárási okul való kereseti érvényesítésével annak felmerülte után több mint ötnegyed évig vártak és így azt kizárási oknak nyilvánvalóan maguk sem tartották: a m. kir. Kúria is ugy találja, hogy az emiitett pénzkivétel még esetleges jogosulatlansága esetében sem szolgálhatna okul az alperesnek a társaságból kizárására. ((Kúria P. 7075/1927. — 1928. május hó 3-án.) B 014. Szövetkezet. A K. T.-nek a szövetkezetekre is alkalmazandó 179. és 182. §§-ai értelmében az igazgatóságot a közgyűlés fizetés mellett, avagy anélkül választja és annak hatáskörébe a szövetkezet ügyeinek az Intézése tartozik. Ezekből következik, hogy