Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám

5 utalni. Erről sem mernék magunkra vonatkozólag panaszkodni. Ellenkezőleg: a mi régibb és nagyrészt még érvényben lévő kódexeink: kereskedelmi törvény, büntetőtörvény, ősöd- és végrehajtási törvény stb. a jogalkotó technika mai fokmérőjén mérve oly primitívek, hogy csak rendkivül szabad jogalkalmazás teszi őket elfogadhatókká és a velük való bánást lehetővé. A törvény- és jogértelmezés bizonyos fokú szabadsága mindig is jellemzője volt a magyar jogszolgáltatásnak s ez a szabadság tette képessé pl. arra, hogy önmagából, minden törvénybeli támasz nélkül, fejlesszen ki egész uj jogintézményeket, mint pb- ia gazdasági lehetetlenülés tanát s oldjon meg olyan mélyreható és szerteágazó problémákat, aminő volt a pénztartozások felértékelése. S jellemző, hogy az utóbbi kérdésben a bírói gyakorlat a maga heves igazságszeretetében s az egyes esetből eléje táruló igazságtalanságok elleni lovasattakjában oly messzire vitte előre a valói izáeió zászlaját, hogy a törvényhozásnak mérséklöleg kellett közbelépnie, nehogy fontos közgazdasági érdekek veszélybe jussanak. S ezt tette az a bíróság, amely általában — az ország gazdasági helyzetének megfelelően — az adósvédelem látókörébe van beállítva, amelynek tehát kétszeresen le kellett küzdenie önmagát, hogy a hitelezőt hozzájuttassa — egészben vagy legalább tetemes részében — követelésének aranyértékéhez! Az ujabb törvények már nagyrészt jogtechnikailag is magas fokon állanak, egyesek közülök e szempontból egyenesen sikerült alkotások, pl. a tisztességtelen versenyről, a szerzői jogról, a, vámjogról szóló törvények. A polgári törvénykönyv javaslatának u. n. bizottsági szövegét is ebbe a kathegóriába sorozom, mig a magánjogi törvénykönyv legújabb javaslatával szemben már bizonyos aggályokat ébreszt bennem az, hogy a bírói gyakorlatból átvett uj rendelkezéseknek nem mindig sikerült a, bírói döntés esetszerüséege alól magukat teljesen emancipálni és a konkrét eset nyersanyagából az általános jogelvet szabatosan kivésni. A jogszabályok tömegessége és különösen az uj rendelkezések sokasága miatt mégis szenvedünk, még súlyosabban azonban talán attól, hogy ujabban