Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1929 / 1. szám
6 az előkészítés nem folyik azzal a nyilvánossggal, mint azelőtt s gyakran meglepetésszerűen lépnek életbe hatalmas kódexek néhány nap alatt, ugy, hogy még futólagos megtanulásuk is ki van zárva. Azonban a háborús kivételes hatalom megszűnte óta legalább a rendeletek áradata lényegesen megcsappant s ha a megalkotott törvények tartalmilag jók, szívesen megbocsátjuk sokaságukat. Végre is: ha a fennálló jogállapot ellen panaszok vannak, ha a jog tökéletesedésének utján tovább haladjon, nem tehetünk mást, mint hogy uj törvényeket alkotunk, s a mai komplex és f elajzott társadalom rendjét elvégre nem lehet tizenkét táblára felirni. Ezért a mi szempontunkból a leépítés jelszavát csak mint ábrándot és valamennyire mérséklő iránytűt, de nem mint programmpontot tudnám magamévá tenni. Végezetül engedjen meg Exoellentiád egy rövid szót a bíróságokkal szemben keletkezett bizalmi \krizisröl. A mi bíróságaink sem azok többé, mint régen. Őket is megfekszi a társadalom felzaklatottsága, a jóról, tisztességesről, megengedettről alkotott fogalmak megrendülése, az aránytalanság a tőlük követelt feladat gigászi méretei és munkabírásuk és tudásuk végessége között. Ök is végigszenvedték a forradalmak és a kommunizmus borzalmait ós látták dühöngni a láncaiból kiszabadult béte humaine-t. De a mi bíróságainkat a történeti fejlődés megkímélte attól a lelki katasztrófától, hogy magát azt az államhatalmat érezzék illegitimnek, amelynek nevében működnek, s megkímélte attól a dilemmától, hogy válasszanak begyökeresedett erkölcsi világfelfogásuk és az államhatalom követelte uj életnézlet között. A mi bíróságainkkal szemben inkább azt a kívánalmat hangoztatják, hogy ne legyenek pápábbak a pápánál és ne tulajdonítsanak az uj jogban megnyilvánuló és nem mindig teljesen kiforrott elveknek messzebbmenő tendenciákat, mint aminőket az — már bőségesen mérlegelve az erőviszonyokat és a társadalmi rétegeződés átalakulását — megvalósitandóknak és megvalósithatóknak felismert. Ezért az ország lakosságának ama megfontoltabb és mérsékelt gondolkodású része, amely sokkal számosabb, mint első tekin-