Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 3. szám - Nizsalovszky Endre: A zálogjogok és a telki teher néhány főkérdése. Budapest, Grill 1928.[könyvismertetés]

133 is előbb meg kell barátkoznia, mielőtt az u.j telekkönyvi jogba beleélhetné maigát. Szerző nemcsak a már önmagában is igen terjedelmes anyagban, hanem az azzal szomszédos és kapcsolatos jogterületeken is teljesen otthonos, és a német, osztrák és svájci joganyagot is oly szuverénitással kezeli, amely minden elismerésre méltó. A M. T.-hez fűződő érzelmi kapcsolata nem teszi elfogulttá e törvényhozói művel szemben s biráló észrevételei és ellenjavaslatai bizonyára teljes súllyal fognak latba esni. A sok megszívlelendő észrevételből egyet emelünk csak ki azért, mert e sorok Íróját is már sokszor foglalkoztatta, t. i. a disharmóniát, amely a M. T.-ben a telekadósság (807. s k. §§.) és a telki teher (712. s k. §§.) szabályozása között fennáll. Mindenki bizonyára abból fog kiindulni, hogy a telki teher is telekadósság, de olyan teleka dósság, amelynek alapján a jogosultnak időszakos szolgáltatások járnak a lekötött ingatlan terhére. A M. T. azonban a telekadósságot olyan jelzálogjogként fogja fel, amely mögött nem áll személyes követelés (807. %.), mig a telki teher tiszta í,Sachhaftung"-ként van konstruálva, ugy, hogy a kötelezett ..kizárólag a terhelt telekkel felel" (712. §. 1. bek.). Amikor már most a M. T. a lejárt egyes szolgáltatásokért a terhelt telek tulajdonosát mégis személyesen is felelőssé te«zi (724. •§.), ezzel illuzóriussá válik a 712. §-ban lefektetett „Sachhaftung", mert hiszen éppen a legnormálisabb esetben és az intézmény fordulópontján a felelősség személyes. Mindezt a Szerző is kiemeli (v. ö. 24., 28., 41. s. k. 11.). A magunk részéről csak azt tesszük hozzá, hogy leghelyesebb volna a telki terhet a telekadósság alá subsumálni s ezzel egyúttal az ingatlant terhelő korlátolt dologi jogok terén a M. T.-ben kétségkivül mutatkozó hypertrófiát valamivel enyhíteni. A kiváló szerző egy másik igen érdekes kezdeményezése az, hogy jogon alapitott zálogjog esetében el kellene ismerni a visszterhes engedményezés utján való kielégítés lehetőségét. Ez annál helyesebb, mert fennálló végrehajtási jogunkban is sűrűn érzett hiány, hogy lefoglalt követelések és más jogok, árverésen potom pénzen kelnek el, mig ha a szabadkézből való értékesítés meg volna engedve, teljes értéküket be lehetne hozni. A megfelelő biztosítékokat összejátszás és kijátszás ellen meg lehetne találni. M. \ Az elévülés magyar jogszabályai cini alatt dr. Egri Bónis Pál budapesti ügyvéd az elévülésre vonatkozó magyar tételes joganyagot foglalta röviden össze az egyes jogágak (magán, hitel, p<-r és büntető jog) szerint, ahol szükségesnek látszott, elmélet i bevezetéssel. Az elévülésnek óriási kül- és belföldi irodalma van, tény azonban az, hogy a gyakorlati jogélet hijjával van olyan kézikönyvnek, amely a sokféle elévülési időhatár tekintetében