Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám

3 ból alkalmasaknak és méltóknak tekintenek. A pálya­választás szabadsága helyébe egy sor rendelkezés lépett, azzal a céllal, hogy a kereső pályákat és kereseti lehető­ségeket ama társadalmi rétegek számára biztosítsák és tartsák fenn, amelyeket erre hivatottaknak és alkalma­soknak tekintenek. Ebbe a körbe tartozik pl. az 1922,-i ipartörvénynovella, az u. n. numerus clausus, a mérnöki kamara felállítása és részben a tisztességtelen verseny­ről szóló törvény. Ezzel szemben ama tereken, amelyeket Excellentiád­nak, mint a német reformmozgalmak gócpontjait méltóz­tatott megjelölni, nálunk az utolsó tiz évben alig észlel­hető változás: az ingó vagyonra vonatkozó magánjogi szabályok alig változtak meg, a lakásbérlettel kapcsolatos korlátozó rendelkezések leépítés alatt vannak, a kartell­ügy szabályozása még a tervezgetés stádiumában van, s a termelő és fogyasztó, a munkaadó és munkavállaló közötti jogviszonyok rendezése terén szintén aránylag kevés változás történt, pl. a munkásbiztositás intézmé­nyét újra szabályozták és annak rokkantság, özvegység és árvaság esetére való kiterjesztését immár törvény biz­tosit ja. Nem észleljük hazánkban azt a fejlődési irányzatot sem, amelyet Excellentiád mélységes meglátással .,az egyénnek a családi jog körében való erősebb érvénye­sülése" megjelöléssel jellemzett. Excellentiád szerint a családjogban eddig a család fogalma annyira uralkodó volt, hogy vele szemben a házastársak személyes jogai háttérbe szorultak és a házasságon kivül született gyer­mekek, mint akik a család lényegével szembenállottak, családjogi helyzettel egyáltalán nem birtak, amivel szem­ben ma az egyén érdekében a 'bontás jogának, a házassági vagyonjognak és a házasságon kivül született gyerme­kek jogának reformját sürgetik, a birói gyakorlat pedig ez irányzatok nyomása alatt segédkezet nyújt a látszó­lagos bontóperek elszaporodásához. Nálunk a jogi hely­zet e tekintetben is lényegesen más. Férji hatalmat a szó germán értelmében a mi családjogunk nem ismer, férj és nő a házasságban régtől fogva elvileg egyenrangú félként áll egymással szemben. Vájjon a tényleges hely­1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom