Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 3. szám - Bírói szerződésmódosítás

108 terjedelmét meghatározó (= kirovó) pénznem, a piaszter csupán fizetési eszköz (= lerovó pénznem).1 c) „Alaptalan gazdagodás az érvényes szerződésben meghatározott szolgáltatás teljesítése folytán" — ebben a jogi konstrukcióban fejezhető ki a Kúria hiteljogi tanácsa döntésének eredménye. Bármily szokatlan is ez az eredmény, a birói szerződésmódosítás a levegőn át terjedő gondolatának ugyanezt a kifejezési formáját és logikai megszerkesztését találjuk a következő francia döntésben: A fatermelési művezetőnek a fix fizetésen kivül a kitermelt és az erdőből elszállított fa tonnája után meghatározott jutalék is járt. A munkaadó a művezetőnek a rossz üzleti viszonyok miatt felmondott és az általa kitermelt 3000 tonna fát az erdőben hagyta. A művezető által a 3000 tonna után járó jutalék megfizetése iránt támasztott keresetnek a biróság részben helyt adott azzal, ho,gy — bár a szerződésben ki volt kötve, hogy jutalék csak az elszállított mennyiség után jár, mégis a munkaadó a fának elszállítására kész állapotba hozása folytán a felperes rovására alaptalanul gazdagodott; ez a gazdagodás visszatérítendő.2 Az „alaptalan gazdagodás" mindkét esetben nyilván logikailag hibás szerkesztés eredményeként bukkan elő; hiszen a gazdagodás jogalapja a szolgáltató fél érvényes szerződési kötelezettsége; valójában itt is, ott is szerződésmódosításról van szó. 4. A birói szerződésmódosítási jog analógiás kiterebélyesitésének erős lökést ad a valorizációs törvény, mely az átértékelés mértékének meghatározásánál a bíróságok eddig igénybe vett szuverén jogkörét szentesitette (12. és 15. §-ok). A pénztartozás összegének méltányos megállapítása és a szerződési tartalom módosítása közti forgalmi szakadékot a gyakorlati eredmény rokon volta könnyen áthidalhatóvá teszi. Előre látható, hogy a judikaturában már amúgy is meglévő hajlandóságot az ügyleti tartalom birói meghatározására a valorizációs törvény életbelépése épen ugy fokozni fogja, amint pl. eddig is tartási perekben a Pp. 413. §-ában foglalt anyagi jogi szabálynak és a felfedező valorizációs gondolatnak egyirányú — bár különböző elvi alapú — sugallat! a birói gyakorlatot a tartásdijak gyors felemelésere ösztönözték 1 Revue Trimestruelle de droit civil, 1928/11. 432. o. — A vagy* lagos kirovás (alternative Wáhrungsklausel) és a vagylagos lerovás (alternative Zahlungsortklausel) közti különbségre a pénztartozások világában 1. A. Nussbaum: Vertraglicher Schutz gegen Schwankungen des Geldwertes, Berlin und Leipzig, 1928. és az ott idézeti gyakorlatot. 2 Szajni tszék, 1928. febr. 11. (Revue Trimestrielle de droit civil, 1928/11. 444. old.) Hasonló előbbi eset: Revue Trlm. 1927/983. o.